calacitra

A dél-indiai színésznő kiszivárgott magazinképénél (képeinél, van több is) jobb kontentet nehéz volt találni mára. Nem is lehet. Már csak egy kérdésem van: mikor lett ennyi az idő? Szemorgazmus.   

Kiran Kamath ezúttal a zomcom Go Goa Gone filmzenéit fogta és maszalázta-rázta-legozta jól össze, ahogy csak tudta, úgy ennyire. Azért maradt némi hiányérzetem, sokat nem is lesz visszajátszva.  

Lootera indáháuz bébi.

Gyönyörű, kirázott a hideg, meg is néztem azonnal háromszor. Az meg  durva, hogy mennyi mindenen ment keresztül a rendező, a színészek, a crew, vagy akárki. Mert nem azért csúszott, tolták el állandóan a forgatást, mert nem volt pénz, ihlet, vagy mert az kiszállt, az nem is jött el, hanem kész leszakadt az ég, jött a hó, a baromi sok hó, és elindult a kártyavár, összedőlt minden.

Aztán ott volt a Ranveer féle sérülés is a fejébe, de hát folytatták, meg és végigcsinálták, ha kellett a nyárba havat fújtak, akkor is.

Az év egyik legimponzásabb és egyben kiszámíthatatlanabb filmje lesz ő. A rendező korábbi alkotását, az Udaant látva nehéz nem szurkolni érte vagy rajongani, hogy hajrá, mert ez nem lehet és lesz valami hűdegáz. Nem is lesz az, gyerekek.  

Pár hónappal ezelőtt még azt írtam róla, hogy rosszul döntött, amikor az Aashiqui 2-re mondott nagy igent, és nem a Chopra produkcióban készülő Aurangzebre. De vannak még csodák, meglepetések. Mert igaza volt na. Az Aashiqui folytatás sokak szerint filmnek se utolsó, mások nincsenek elájulva tőle, viszont azzal mindenki egyetért, hogy zenében a legelső. Tum Hi Ho.

Ja és vajon mikor meg hol, melyik moziban látjuk legközelebb az új Kapoort? Mert fogjuk annyi szent. Valahol valamikor vala. Addig meg beérjük, ám legyen, magazinokkal is. Mint ilyenekkel. Aaaoooo.  

Ezzel most megvettek. Innám is, pedig nem vagyok aztán hatalmas kávéfan. Néha jó, de nem ezzel vagy ettől élek.  

Az új reklámarc duó (Anushka-Imran) meg megéri a rúpiáját, mosolyogva néztem végig a kávé-kálváriájukat. De aztán kié lesz az egy? Jöhet is az a következő.