calacitra

Akinek hiányzott a blog, de nem akarja, hogy bw is hasonló sorsra jusson, meg ő vele, akkor gyorsan zsákoljon be magának egyet a legújabb Dhoom figurák közül, mert most ez a menő.

Avagy Dumácsáléék már elég magas szinten járatják a merchandising vonalas marketinges gépezetet. Bár egy ilyen nem kis költségvetésű és sztárokkal alápakolt darab esetében ez már csak természetes. Kell a profit, mert az profit.

Van itt mobil játék, alkalmazás, notebook kiegészítők, ilyen babák, olyan kártyák, szóval nincs könnyű helyzetben senki se Indiában, ha éppen szülő, de ha éppen nem az, akkor sem.

Jóllehet el nem tudom képzelni, hogy ezt a Sahirt akarjam is valaha, de hát a célcsoport nem is én vagyok, nekem inkább már a film kell, nagyon.  

Na jó igazából most kezdtem el sajnálni Hrithiket. Hogy immáron visszafordíthatatlanul rálépett arra az ösvényre, amibe korábban már egyeseknek beletört a bicskájuk. Nem is kell nagyon messze menni, két évvel ezelőtt Shahrukh próbálkozott meg hasonlóval, élete álmával, aztán a többit meg már ismerjük, három szóval összefoglalva nem lett történelem. És most pedig Hrithiket fizették be ilyen Ra One pótléknak, utódnak, meg elhitették vele, hogy most tényleg minden sokkal jobb lesz, mint anno volt a Ra Oneval, tanultak a hibákból, meg ilyesmi, ő meg persze bekajálta. Mi azonban egyre kevésbé, sőt kezdünk kiszeretni belőle, pláne, ha a borzalmas dalok, dalbetétek fejében még ilyen játék (merchandise forever) dolgokkal is előjönnek, ami csak erősíti azt, a tényt, hogy ez is egy termék lesz, inkább, és nem mozi, a szórakoztatás nagykövete éppen. Arról pedig már csak elsumákolok, hogy mennyire nem is adja az igazságot ez a játékelőzetes. Bár azt mondják ez még mindig vállalhatóbb a Ra One félénél. Mindegy is, mert azzal se toltam, ezzel se fogom. Mindezek ellenére azért szép próbálkozás, és a remény hal meg utoljára.