calacitra

Már csak ez hiányzott ezen a héten. Egy igen rossz item number. A 'Chakravyuh' filmhez készült, és Sameera Reddy tér vissza benne item girlként. No de minek és miért. Mert se a zene se a koreo nem olyan, amiért érdemes odafigyelni rá. Pláne, hogy a mai bw rohanó világban száz jobb van, szóval ennél több kell, annál is több. Sameera meg hiába rázza, rázhatná így karácsonyig, ő is el, belefáradna, hogy ez nem. Nem az a szint, amiről beszél majd az utókor. 

Salman Khan. Aki megint csak nem egy időmilliomos pali. Mondom azért, mert mostanság tele van melóval, a filmjeit forgatja (most éppen a Dabanggot) állandóan, és még így is akad ideje arra, hogy cameozon (item boyként megmutassa magát) egyet itt és ott, ha már hívják. Ő ilyen. Simán letol egy Ishq in Paris után egy SOS item number szereplést és elkészítést is, ha úgy van. 

Az meg talán megvan, hogy az említett előzővel nem voltunk kibékülve, így csak remélni tudjuk, hogy ez olyan lesz, amilyen, szóval jó. Bár a minap megjelent soundtrack nem ezt akarja elhitetni. De maradjunk az item numbernél, amihez most kép is érkezett fokozva az izgalmakat és felvezetve a promót.    

I love Bollywoodddddddd.

Szeretem is. De nem ezt (így). Mert minden elismerésem a koreográfiáért, a környezetért, a színekért, ruhákért, meg mindenért, csak az a zene ne lenne ennyire lapos. Értem én, hogy old igen vintageszerű, meg hogy Sonu és Shreya énekli, de ez sehol sem mentség valamire. Még ők sem tudnak szarból várat építeni, ha úgy van. 

Márpedig úgy van. Mert egyszerűen semmi bugi nincs ebben. Sőt, nulla a késztetésem van arra, hogy ettől a zenétől Salman Khannal együtt danszra táncparkettre fel mennék azonnal. Sajid-Wajid lárifári. Hatalmas csalódás lett.   

Salman Khan végre nem saját filmjében lopja el a showt az item görlök elől, hanem ő maga lesz item boy az Ishkq in Parisban. Ahol Preity Zinta mellett ropja az Kudiye Di Kurt című számra majd. Majd meglátjuk. Egyelőre képanyag formájában mutat megálljt. De ha több kell ennél az egynél, akkor katt rá és voálá kánaán.  

Még a végén sajnálni fogom azokat, akik item numberezésre adják a fejüket bwban. Mert irtó nehéz mostanság olyat csinálni, ami jó. Meg plusz amiben nincs benne ugye Katrina Kaif.

Pont tegnap húztam le Bipashat, de Kareenat se lehet dicsérni na, ezért itt. A különbség azonban annyi a kettő között, hogy míg az előbbitől talán senki nem várta el, hogy fasza lesz, addig itt a hype meg a heroine meg a madhur tett azért, hogy az elvárás-lécet felrakjuk a felhők fölé. Erre meg paff, hello föld.

Szóval csalódás, mint ház. Úgy az egész, mindenhogyan. Mert látványban, koreoban (pedig az a Ganesh Acharya készítette, akinek a Chikni Chamelit köszönhetjük) se tud semmi izgalmasat, szemelkápráztatót, orgazmushoz közelit produkálni, és akkor még zenében is igen kevés a drága. Hát hol van itt a dallamtapás faktor, Halkat Jawani?

Vagy kérdezzem inkább a Salim-Sulaimant, a szerzőket? Mert el nem hiszem egy ilyenből, hogy ők csinálták többek között a Rab Ne Bana Di Jodi filmzenéket. Egyszerűen nagyon nem megy nekik, már a Jodi Breakers is lepkefing volt. Azt hiszem pont úgy vannak lejtmenetben futva és medve, mint Himesh. Eddig nem ez az év az az év.