calacitra

Aki volt ott azért, aki nem azért nyálazza át, hogy milyen ország is ez az India. Hogyan néz ki magyar szemmel, és miket kell vállalni odaát? Vagy mire kell felkészülni és lehet számítani éppen, ha nagyon fejbe tervezel?  

A blogot most találtam, és szimplán jópofa. Ergó +1 követő neki. De ha ez nem lenne elég, van kihelyezett blogspot hajtása is, ahol hosszabban értekezik az író-utazó. Na az már tényleg hab a tortán, minden ami India, csak igazán nagyoknak, fanatikusoknak ajánlott sztáf. Olvassátok. 

Na akkor, azt hiszem valahol itt hagytuk abba pár nappal azelőtt. Úgy igen. Azóta azonban változott a helyzet picit. Annyiban pont, hogy a film megtekintése után (Lovely - 2012; tollywood) kénytelen voltam megcsalni a korábbit ezzel a muzsikával. Viszlát exem!

Perszepersze, mindkettő szerelem félre értés az ne essék, de mind zenei mind a koreográfiai pontszámokban több adható a Ninnu Cgusinara. Azaz jobb, királyabb, faszább, érted. De ez mit is jelent pontosan?

Hallgatni és nézni (ez utóbbi a filmre nem nagyon igaz) is védőitalforrás, és ezt nevezém én képkockapontosan jó tipikus echte indiai dalbetétnek. Ilyen az, ilyennek kell lennie. Tehát kellően humoros, színes, őrült, spéci mozdulatokkal megszerkesztett darab, ahol összesen kettő, mondom kettő színész is elég ahhoz, hogy elrabolja a figyelmed teljes spektrumát arra a  pár percre. És ez nagy fegyvertény. Ami közbe, ha hangosan gondolkodom tökre elvárható és minimum az összestől, ami made in India filmeket tekintve.

Ránáránáráná.      

Mintha csak tegnap lett volna július. Vagy nem. Most azonban következzen egyenesen délről(indiai) Tollywoodból, telugu nyelven egy olyan betétdal, ami képes volt eladni a filmet (a Lovelyt). Tökegyedül. Nem is kellett több, a trailer már túl mainstream, ez lesz a #mitnézek mostanság majd 3 órában. Mert ahogy egy jól szituált, rendkívül tapasztalt kolléga mondta egyszer: hosszúak az éjszakák. Jogos.

Amúgy biztos felhoztam már 75168-szor, de azt szeretem még mindig a déli filmekben, hogy változnak-átváltoznak, a nyugat beköszönt oda is, viszont indiainak jobban megmaradnak, mint bw társai.   

Sírok. De hát az örömtől. Tudjátok is az okát el nem mondom még egyszer. Másráészt gépelni úgy se nagyon tudok le van foglalva az agyam most ezzel itt ni, miközben megy és megy konstans. Party hard van, ne zavarj.