calacitra

Nem kell nektek se Zuckerberg, se a túlzott deficit, se a cannes-i nyertes leszbifilm, hanem a Go Goa Gone, az az. Ami bw első zombi vígjátékaként feladta a kötelező házi feladatot a nyugatnak, azzal együtt Hollywoodnak, hogy tessék már így kell ezt csinálni. Izé jól csinálni és roppant mód szórakoztatóan. Persze azt is elhiszem, hogy majd ezek után senkinek se fog bejönni (olykor gyerekcipős megoldásokkal, olcsó poénokkal operál), de engem most nagyon megtalált (már 3x visszanéztem), megnevetett úgy, ahogy azt akármilyen film nagyon régen tette már.

Akarok is még írni róla sokat és többet, remélem majd lesz rá lehetőségem (idő, energia, ihlet gyere haza), addig viszont jótanács: ne zombuljatok sokat, tudjátok a karma is bitch, a hétfő az hatefő, és slowly slowly, ahogy azt a következő GGG filmzene refrénje is tartalmazza magában. Ja és igen, a Sachin-Jigar megint prémium soundtrackel rukkolt elő. Egyébként majdnem a Khoon Choos Let posztoltam, de rájöttem ez már a hét második napja. Áh. Valahol megint kimaradt 24h, aki megtalálta, az ordítson. Vagy ha azt nem, akkor a refrént, ami így szól angolosan mégis. 

'The night is a whore, it asks for more,
get looted slowly..
Make a mix of weed, and roll it,
but boy, slowly..
The night is a whore, it asks for more,
get looted slowly..'

Idén MI vs CSK döntőt rendeznek az IPL-ben. És pont ma, izé most meccselik le a fiúk egymással, hogy ki is legyen az az egy, aki mindnent visz. Ennek tiszteletére készített Dj Chetas egy mesáphimnuszt. A kérdés már csak az, kissé jogosan, hogy mégis ennek, ezeknek a daloknak mégis mi a fránya közük van ehhez az eventhez. Magához a sportághoz, a kriketthez. De ezt talán még a maga a készítő sem tudná megmondani. Az irrelevánság tényétől eltekintve - az aktualitás teljes fokában - azért no egy rossz szó nem érheti ezt a mostani bw zenemaszalázást. Rendben is van, vagyunk, volnánk. Én bírom az ilyet, jöhet még, onnan, ahonnan ez való, ha van még akár több is.       

Nem kell sokat visszalapozni itt a blogon és máris megtalálhatjátok a BMB SEL dalát, amit akkor annyira szeretem, hogy nagyon. És ez azóta se változott. Most pedig dalbetét-teaserünk is lett hozzá. Ami összesen 20 másodpercben mutatja meg, ahogy Milkha Singh kereket old húz, kockahasat villant ladies, tengerparton enyeleg, meg vonattal versenyez visszafele. És ez csak kevesebb mint fél percben. Mi lesz itt még? Addigis fussatok utána.  

Azt mondja: visszatértem. Én meg kérdem: honnan? Na Indiába feltehetőleg ezért se szeretnének. Hiszen utánnézve az énekesnek, Altaf Raja mögött komoly énekes pályafutás meg múlt van, szóval oké csöndben is maradok. Jóllehet az izgat a legkevésbé most, hogy mit csinált eddig meg hogy ki ő, sokkal inkább az, amit Amittól hallok, a legmaibb Ghanchakkar dalban, és dalbetétben. Egy biztos, ez se hétköznapi bw muzsika, nem ment szomszédba kérni segítséget hogyan zenélnek ők, helyette megint hozott valami fineszt a desiségbe. Miközbe azért megmaradt annak is lenni. Not bad, bár valahogy nem lett az enyém. Viszont Emraan Hashmit ebben a pizsamában (?) így elég vicces látni. Éljen a gyereknap!   

Waiting is over. Az új SEL (v-power) bwdal itt van, megérkezett. Ez ám a TGIF!

Egyik kedvenc indiai zeneszerzőink a ROM rendezte Farhan Akhtar főszereplésében készült (az idén leginkább várt) Bhaag Milkha Bhaag filmzenei összesét komponálták meg. Ezekből van most egy alant, képkocka és vizuális kontent, micsodák nélkül. Csak zene, szöveggel megtámogatva. De elég is. Iszonyat brutál anyag. Rokkol. El is képzeltem alá gyorsan néhány alternatív filmbeli snittet, montázsszekvenciát. Majd ha jön és bejön akkor mondom. Addig meg ZIN-DÁ, következzen is az év egyik legerőteljesebb, keményebb, karcosabb zeneélménye. Odateszi ahova kell. Szevasztok diszkók-népe!