calacitra

Az első olyan Joker dalbetét, ahol azt éreztem, hogy ez jó. Eltalálták telibe. Se több se kevesebb. Pont annyi amennyi. Szóval érted.

Megvan a magának való hangulata és még a zenéje is rendben van. Meg talán az is lehet, hogy kellett is már a sok krézicunami mellé egy ilyen filgúd kockaköteg. Vagy nem tudom, de tetszik, levett a lábamról és meglepett.

Persze komolyan belenézve és gondolva: azért az nem egyszerű történet, ahogy itt u.f.o köröket csinálnak. 

Na ilyet se sűrűn látni.

Sajid Khan ríméket készít Himmatwala címen, és a helyett, hogy a tévét hívta volna el az első jelenetre, ha úgy tetszik a mahuratra, inkább úgy döntött, hogy online élőben, a Youtube videómegoszton közvetíti világgá a nagy eventet (ez már csak rec, 5-6 percnyi).

Mert azt akarta, hogy a legtöbb emberhez eljusson majd a hír, a tény, hogy valami, pontosan ez elkezdődött, meg másodsorban ilyet korábban senki nem csinált, bwban legalábbis. És szerette volna kipróbálni milyen is ez. Persze félt rendesen tőle, de miután minden rendben lezajlott, már úgy köszönt el többek között a Hosuefull franchiseok rendezője, hogy ez lesz a legjobb filmje, nagyon érzi.

Mitöbb, korábban már olyat is mondott a feldolgozással kapcsolatosan, hogy a következő év márciusában bemutatott darabja 1 hét alatt simán összelegózza majd a 100 croret. Az biztos, hogy a színészeken nem múlik majd. Egy sztár biztosan lesz már, Ajay Devgan akiért futhatnak  (szoktak) is a moziba majd. És noha a partnere nem az 1983 kasszasiker Sridevije lesz, de Tamannah Bhatia személyében így is egy tamil színésznőt láthatunk majd, aki itt, ezzel debütál jól bwban.     

Az időközben már blockbusterré is avanzsálodott Ek tha Tiger marketingesei okosan-ügyesen akkor pakolják ki a film egyik (ha nem a) legjobb zenéjét, a Saiyaarat, amikor az úgyis lefoglalja a nép 99.9%-át. Ami igen majdnem 100, vagy talán most lett az, mert aki ezt megnézte már ki is kapcsolt minket és úton van a mozi felé, hogy ő is részesévé váljon a Tiger kalandjának.

Amit azonban még elindulás előtt érdemes elárulni, tudni erről a kipáblikolt dologról, hogy ez bizony nem az echte dalbetét. Inkább csak ilyen összevágott promó innen-onnan a filmből, meg vannak persze részek a Saiyaaraból is, de inkább az alant beszúrt erősen cam és spoileres (mér akinek) minőségű rövidebb a hivatalos ebben az esetben. Ha már valaki lekapta, mert unatkozott a filmen vagymi.

Nyilván mindkettőt végig lehet nézni, hallgatni, én jelentem meg is tettem. Ami valahol bűn, de egy ilyen jó zenénél fene egyen meg, ha nem látom milyen kockákkal is festettek alá a dallamnak itt. Pici csalódás azért ért (jobbat képzeltem el), de a film nélkül nem ítélek elsőre. Mert amúgy így is, minőség sötöbö ellenére tetszett azért, hogyne. Nem lehet nem szeretni.

És ezt a t-series tudja. A legújabb feltöltései között találtam rá - meg vissza hozzá. Szerencsére, még pont időben, pont most. Ebbe a melegbe, amikor ez a fajta visszafogott, lágy, kellemes zene a maximum dallamingerküszöböm. Mert pl. nem kell megmozdulni miatta, hisz a danszolás is izzadással jár. Míg a Break Ke Baad filmzenéje (amit a Vishal-Shekhar szerzett) ilyen mellékhatásokkal pótcselekvésekkel nincs megáldva. Csak relaxál. Vagyis olyan az egész, mintha. Még gépelni se lehet. De azért egy valamit, a számat nehéz becsukni közbe-közbe, a légéneklés itt is egy konstans állapot. Mégis csak az akkori év egyik legjobb zenéje volt, és azóta.

Még a végén sajnálni fogom azokat, akik item numberezésre adják a fejüket bwban. Mert irtó nehéz mostanság olyat csinálni, ami jó. Meg plusz amiben nincs benne ugye Katrina Kaif.

Pont tegnap húztam le Bipashat, de Kareenat se lehet dicsérni na, ezért itt. A különbség azonban annyi a kettő között, hogy míg az előbbitől talán senki nem várta el, hogy fasza lesz, addig itt a hype meg a heroine meg a madhur tett azért, hogy az elvárás-lécet felrakjuk a felhők fölé. Erre meg paff, hello föld.

Szóval csalódás, mint ház. Úgy az egész, mindenhogyan. Mert látványban, koreoban (pedig az a Ganesh Acharya készítette, akinek a Chikni Chamelit köszönhetjük) se tud semmi izgalmasat, szemelkápráztatót, orgazmushoz közelit produkálni, és akkor még zenében is igen kevés a drága. Hát hol van itt a dallamtapás faktor, Halkat Jawani?

Vagy kérdezzem inkább a Salim-Sulaimant, a szerzőket? Mert el nem hiszem egy ilyenből, hogy ők csinálták többek között a Rab Ne Bana Di Jodi filmzenéket. Egyszerűen nagyon nem megy nekik, már a Jodi Breakers is lepkefing volt. Azt hiszem pont úgy vannak lejtmenetben futva és medve, mint Himesh. Eddig nem ez az év az az év.