calacitra

A háttérben Dubai, a refrén angol, mi ez ha nem bw? Az O Teri című film egyik betétdala jelenti és adja meg a mai nap talpalávalóját. Igazából szerelem. Egy tipikus b-dal, bár Pulkit nagyon twistel rá, mégis olyan ez, mint amikor a félidőben még vezettünk a finnek ellen. Szép és jó, de tudod úgy se tart sokáig, örökkön, örökké, nem is a taft reklámban a helye. Egyszer használatos, fapados daldarab. Szódával rokkol.  

Megnéztem az előzetest, és azt mondtam utána, hogy most a könyvet elolvasni lenne jó. Valahogy rámtört, miközben haláli nyugalommal konstatáltam, hogy bw az utóbbi időben nem képes hibázni, ha könyvadaptációról van szó. Pedig ez is adja magát, ő ebben mindig első volt, csak legfeljebb nem könyvek voltak a források, hanem más tartalmak. De ettől még nagyon ért ehhez, amit a 2 States is alátámaszt, elég csak a trailert közelebbről megismerni. 

Mert mindaz, amit vártam a Bewakoofiyantól, az megvan itt. De az is, még, amit meg nem. Hiszen based on true story: személy szerint lemondtam róla, nem számoltam vele semmikor, soha, hogy majd akár képes lesz a kedvemben járni, tetszeni nekem, és nem csak nekem. Az okokat nehéz már visszahozni, azokra emlékezni, különösen azok után, hogy haláli szerelmes lettem már ebbe a három percbe is. És igazi kihívást jelent elfogulatlannak lenni.

Pedig Arjun Kapoor citromba harapott arckifejezése, vagy a történet (talán nem kéne számon kérni, mégis csak Chetan Bhagat novellája volt előbb) sablonossága a maga sztereotípizálásával (punjab vs tamil kult) sok jót nem ígér meg vetít előre. Hiszen hány és hány bw film volt mostanság, amiben ez jelentette a vezérfonalat (szerelmesek, akik indiaiak, de mégse), a fő sodrást, ami mentén a történet csordogált a maga kis medrében. Pl. Az idén itt van a Total Siyapaa, ami bár viccesre fogja, túl viccesre, de szóval nem kell messze menni mégis, ha nagyon akarnánk se. Ezt be kell látni.

Viszont pont bw miatt butaság lenne elhesegetni, és nem adni neki egy esélyt. Aki ebben mester, tanító, mint mondottam volt. Ahogy képes eladni azt, amit eladtak már előtte, vagy ő maga csilliónyi alkalommal. És ahogy képes megtölteni úgy és azzal, hogy a nézése közben egy ezredmásodpercre se jusson eszünkbe, hogy tényleg láttuk már valahol. Itt pedig fricska, plusz plusz lehet, a fam, akik jól néznek ki egymás mellett és ellen. Alia Bhatt, aki annyira belopta magát a szívünkbe, hogy senki ki nem veszi már onnan. Valamint a könyv ténye, a bestseller, hogy azért tartogathat meglepetéseket, nem lesz olyan faékegyszerű, mint azt hinnénk.

Tragedy is the new cool!

Szumma, szeretem az előzetest, a filmzenét meg annál is jobban. Lehet, hogy a Sajid Wajid után a SEL is megembereli magát. Ideje is lenne. Mert nagyon hiányzonak már ők bwból, meg az év végi listákról. Évzenéket de rögtön! Meg évfilmet is, ha már itt tartunk. Gyertek! 

A téli álmából lassan felébredő Sajid Wajid alig talált magára, meg mi rájuk, már is olyan meglepetéssel szolgált, hogy azt maga Arijith Singh se hitte el. Legalábbis akkor, amikor mondták neki, hogy most énekelsz egy nem romantikusat. Wtf. És ez lett belőle, a Palat - Tera Hero Idhar Hai. 

Mi pedig élből fújolhatnánk, és kérhetnénk ki ezt az irracionális döntést, hiszen az utóbbi időben AS neve egybeforrt a jobbnál-jobb csöpögös, hatásvadász, modoros, de irtó gyönyörű, és szívszaggató lávcsi bw filmzenékkel, erre fel jönnek ők, és homlokegyenest döntik le a papírformát a helyéről. Viszont jól teszik, meg Arijith is, hogy végül igent mondott rá.

Egészen élvezetes ilyen formában is újra találkozni vele. Persze most se hibázik, valaki elhitte is egy pillanatra, hogy fog? Amúgy pedig tapad, a korábbinál nem vírusos értelemben, attól egy hangyafasznyival lemarad, de még így is szeretnénk sokat és sokszor hallani, amikor csak tehetjük.

Az eredményjelző meg önmagáért beszél. Sajid Wajid kettőből kettő. Eddig. Tartsák meg jó szokásukat.    

Farhan Akhtart biztosan nem kellett két napon keresztül győzködni, hogy legyen olyan kedves, és énekeljen már egy dalt, vegye ki a részét a Shaddi Ke Side Effectsből nem mint színész, hanem mint playback énekes. Aki aztán a saját hangján is szólal meg a Yahaan Vahaannal. Pritam tehát elérte a célját, és nem is döntött rosszul, amikor erre ébredt, hogy ez így lesz. Mert Farhan már bizonyított nem is egyszer, akár a Rock On, akár a ZNMD során megmutatta az énekléshez is ért. Nyilván Mohitnak, Atifnak, Arijithnek, Vishalnak, Mithoonnak, meg a többieknek nem kell új állás után nézniük, de azért legalább színesedik a mezőny, a megszokott hangoktól eltérő versenyzők is harcba szállnak értünk, sok sikerrel. A most következő dalbetét, vagy inkább így készült őt igazolja, hogy tudja mit csinál. És fog is még hasonlót, meghiszem azt. 

Na jóvan ám, visszadom a diplomám. A Baby Doll nyert. Az övé vagyok. És nem elég, hogy eredetiben rokkol, üti az összes eddigi létező bw filmzenét idénről, ergó évzene a drága ennyike, hanem még remix változatban: Dj Shilpi Sharma tolmácsolásában is úgy szól, hogy ahhoz képest egy pintnyi sör legurítása maga a herevasalás. Vagy valami hasonló. Kvázi az utolsó kettőt ki ne próbáljátok, viszont, azzal szemben a Ragini MMS 2 filmzenéjének gyilkos megunhatatlan óbébidolémiszonédijét annál inkább. És tényleg nem hiszem el, nem ismerek magamra, de nagyon adja. És lehet, hogy bármilyen feldolgozást készítenek hozzá, mert mindig tartja majd magát, de ez is a jó bw filmzene ismérve, nemde.