calacitra

Ez most hülyén fogja kivenni magát, és tényleg nem Sajidék meg a Humshakals találta fel a spanyolviaszt, de mikor néztem először ezt a dalelőzetest azt gondoltam, hogy megérkezett 2014-ben az első igazi 100%-os DESI dalbetét. És hogy miért kellett erre ennyit várni? 

Miközben tudom a választ, hogy nem, és nem ők az elsők, de aztán nézed, és olyan mintha korábban nem láttál volna egyet se. Már ami komolyan ezt az évet illeti. Próbálom is visszakövetni, kikockázni, hogy mi volt, de ez valahogy felülír mindent. 

Pedig a Piya Ke Bazaar Mein egyáltalán de nem jó dal. Inkább a klip, a hozzá alá mellé készült betét a csalogató és attól is lehet elcsábulni, ha valamitől tényleg lehet. Színes, táncos, móka, kacagás, jó nézni, viszont azért legyen jobb ennél is még az idén, mert nem jön át úgy, ahogy ezt Indiában szakértik. Ez tesco gazdaságos kiszerelés változat. 

Az van, hogy az Ek Villain per pillanat egy okosabb Aashiquinak felel meg. Olyan mintha a folytatása lenne, ahol minden kap még egy plusz réteget. Hiszen a történet már több lesz mint egy románc, Shraddha is szebb lett 365 nap alatt, meg egy ellen is képbe kerül, sőt még még még szép szívfájdító dalokkal is csurig lesz töltve, ilyenekkel mint a Banjaara akár.

Amit Mithoon szerzett, Arijit Singh helyett  Mohd. Irfan dalolássza el, és nagyon nagyon nagyon közeli, rabul ejt, hozzád szól, megérint, de mégis egy Tum Hi Hotól hátast dobtam, ettől meg nem.

Talán a hype, a túl magasra feltett léc miatt marad ennyi és nem valami frenetikus élmény. Vagy az s lehet, hogy én vártam azt, amit már előtte is megadtak. És tudom, hogy tudnak olyat.

Persze ha helyén kezeljük, és nem kezdjük el azonnal összehasonlítani iksz és ipszilon évzenékkel, akkor ez van olyan lebilincselő, hogy magával ragadjon. Sőt meg is teszi.   

Avagy Anushka Sharma hazatér. Miután az NH 10 című filmet forgatta Rajasthanban. Ennek mi is örülünk, hogy látjuk, de nálunk jobban csak Virat Kohli, akivel ahogy azt csiripelik a madarak nagyon összemelegedtek és több van köztük holmi ruhánál. A filmről is majd szó esik, mert egyelőre semmi, hiszen ez a poszt a színésznőnek szól elsősorban. 

Zoya Akhtar nem éppen kispályásokból összeállított színészcsapata lassan nekiveti magát a Dil Dhadakne Do forgatásának. Már találkoztak is ez ügyben, hogy aztán jövő héten már ezzel sem menjen el az idő. Priyanka, Farhan és Ranveer a minap mitingelt egy keveset. Hát nagyon rákészülnek, de talán nem is kell annyira fiúk-lányok, hiszen az Akhtar név a garancia a jóra. Sőt még egy Anushka Sharma és egy Anil Kapoor is részt vesz majd a forgatásokon. Eszméletlen grandiózus, és frenetikus cast. Amihez majd dukálnak a szebbnél jobb helyszínek, mint Spanyolország, Törökország meg még ki tudja mi még, és hol és hogyan. A bemutatót jövő nyárra tűzték ki. Legyen úgy. Vagy inkább előbb nem lehetne???

Amit Tridevinek ott a Hungama, Pritamnak a Blame the Night, most pedig AR Rahman is hozta a kötelezőt. Már ami a partyhimnuszokat és discoslágereket illeti, hiszen a Lekar Hum Deewana Dil filmzenék egyikét öntötte ilyen köntösbe. És lehet szeretni az előző kettőt jobban (meg is teszem), de a Khalifa pont annyiban és annyival más, hogy azért fülszerelem minden faék egyszerűségés mivolta ellenére. Talán túlzottan is lájti, semmi hangos és kemény tüctüc, de lehet ez adja meg a savát és a borsát az élvezetnek. A videó pedig nyáribb nem is lehetne, ha a szél nem fújna. És mielőtt elfelejteném kitenni: #foreveryoung