calacitra

Az ilyen daloknál mindig elképzelem, ahogy az indiai helyi discoban rázzák. Mikor hogy éppen. Mert ez is csak egy szép romantikus dalnak indul Pritamtól, de aztán mégis veretés lesz belőle. Aztán meg mégse. Aztán meg mégis. Ki érti ezt? Ettől még a Shaadi Ke Side Effects filmzenék elitharcosa. Igazi multifunkciós dal, tipikus bw-i, annak ellenére, hogy azért benne van nyugat keze. A koreo jó, a helyszín is, a dalbetét ötletes, lassításokkal fűszerezett, nem kell több. Hajtsatok utána.

Minden, ami nekünk unalmas, az bwnak érdekes. Hiszen hiába volt az utóbbi időkben 5426721-szer, csillonyiószor a vásznon Sonakshi és Akshay féle bw film, mert most megint lesz egy a nyáron. Ez ám a Holiday.

Ami viszont azért lesz már és érdekes, szokták volt mondani ilyenkor, mert ugyanolyan lesz mint a többi. Maszalaszerű, szagú, meg még remake is. Ha minden igaz, akkor tavalyelőtti tamil nyelvű kollywoodi alkotásnak, a Thuppakkinak feldolgozása lesz. Az eredetiben Vijay alakított szenzációsat, legalábbis azt írják, nem láttam, így Akshaynak fel kell kötnie, hogy egyszerre szerelmes és akció hős legyen, vagy titkosügynök, olyan jó, mint amilyen a kolléga volt, első körben.

És még egy valami, ami nem változik. A rendező, és annak személye. Hiszen AR Murugadoss ahogy 2012-ben, úgy most is lefoglalta a rendezői széket. Ugyanazzal a sztorival, talán kicsit más helyszínekkel, talán más zenei rendezővel (itt Pritam lesz a boss), de lényegében neki ez már bejött korábban.

Nem is hiába vezetik fel úgy a baromi hosszú előzetest, hogy a Ghajini rendezőjétől. Na azt pl. nagyon szerettük. Ha fele annyira lenne rendben ez, mint az volt, akkor már megérte. És lehet, nincs kizárva, hogy sikerült neki újra a nézők kedvében járni. Egy 100 croret simán kinézek belőle. Bár az oridzsinalt megverni lehet nem fogja tudni, úgy minőségbe, mennyiségileg már nem olyan biztos. De lássuk. Nem kötelező képkocka látnivaló, de azért idevele.

Annyi mindent akartam ide írni, hogy yehyehyehyeh, meg hogy Ausztrália szerelmem lett, nem beszélve a vörös négykerekűről, de csak azt tudom mondani, hogy bárcsak én is ott lettem volna. Mert ha már a végeredmény is pompás lett, akkor képzelhetitek a hogyankészültje meg még imádnivalóbb. Régen volt, hogy ennyire táncolhatnékom támadt már egy ilyen láttán és után. Semmi rúpiárt se hagyjátok ki tényleg. Nagyon feel, nagyon good. 

Ha eddig nem volt biztos, mától az lett, a pokolra jutok igen. De ha ehhez az kellett, hogy az év egyik legjobb indiai filmzenéjét (nem, nem bw a drága, hoho) lássam magam előtt enyhén szörnyű minőségben, hát így jártam. Megérte. Megérdemelte(m).

A telugu kasszasiker Nenokkadine Aa Tuzo Mogh Korta dalbetétszerzeményéről van szó, meg azokról a rángató, elmosodott képkockákról belőle, amit a most következő videóban vehettek szemügyre, már ha akartok. Bambi, rubik kocka, Kriti Sanon.  

Én nem bírtam ki, ugye. De annyira, annyira egy húron pendülök vele, hogy az év 34. napján ki is kiáltom évzenének, az is. Miközben lövésem sincs mi jön, jöhet még ezek után.

Ami viszont vicces, hogy ha moziban látnám biztosan feltörne, előjönne belőlem az indiai aktív közönség énem, aki nem bírna magával, ülve ott egy helyben. Fütyülnék, táncolnék, plébekelnék. Szóval ilyenkor nagyon egyetértek az ottani nézőkkel, és nézői szokásokkal.

Egyétek a vattacukrot. Meg hallgassátok. Mert erre még a medve is felébredne téli álmából.

Ha jól néztem vissza, meg osztottam-szoroztam, akkor úgy a felét sikerült eltalálni a nyertesekből. Ami nem azt jelenti nyilván, hogy bw változott előnyére. Sőt. De igazából hozta a formáját. Amiért nem vagy igen szeretjük. Bár azt minden elmond, hogy még egy díjat is képesek voltak kitalálni a Chennai Expressnek, csak hogy SRK is boldog legyen.

Az meg hab a tortán, hogy az ő távollétében, miután a Happy New Year forgatás során megsérült, megjelent Salman Khan a vörös szőnyegen, és még fel is lépett, tolt egy laza performanszt, ha már ott volt.

Ezt túlizgulva, meg ezen meglepődve azért sok más funfaktort nem tartogatott az idei Filmfare. Kifejezetten gyérnek, és szürkének tűnt, már amit láttam belőle. Bár az is lehet, hogy a tavalyi fantasztikusos show után csak visszazuhant, berendezkedett arra a szintre, amit amúgy is megszoktunk már tőle.

Engem pl. ez a Priyanka-Ranbir host nagyon hidegen hagyott, hát még a 2050-beli témázás, amit lezavartak. És sajnos a performanszok se adtak hozzá sokat az élményhez, vagy emelték volna a gála, az est színvonalát. A díjazottakról meg ne is beszéljünk. Vagy de. Inkább. Lássuk őket, a hajtás után.

Azért nem az összeset, csak párat kiemelve, ami fontosabb, meg amit én érdekesnek találtam, vagy örültem neki. Aki viszont szeretne öreg lenni már holnap és kiváncsi a többire is, az itt megtalálja magának, kimazsolázhatja, megrághatja, ha ahhoz tartja kedve.