calacitra

Ami végül kimaradt az idei nyár legnagyobb bw slágerének dalbetétjéből. Ergó ígykészült. Ganesh Acharyaval, sérülésekkel, megannyi emberrel. Olyanokkal is, akik amúgy nem tartoztak a stábhoz, de nézőként ki nem hagyták volna semmi rúpiáért a Shuddh Desi Romance forgatását. És jól is tették, a helyükben magam sem cselekedtem volna másként (irigykedem). A munka megvár, ez viszont nem. Aztán már lehetett ügyeskedni, táncolni (5:21), mint ahogy Parineeti és Sushant csinálja alapból. Előbbinek ez is a kedvence az egész albumról. És való igaz, nekem is közel áll a szívemhez. Nem lesz könnyű elfelejteni. De elfeledtetni se.        

Nem lövöm le a poént, csak annyit, hogy a Sachin Jigar idei utolsó nagy dobására tényleg nagyot domborított. Kispályázásnak szaga nincs, majd az összes dal a Shuddh Desi Romanceról egybe van, és tényleg bárhonnan hallod ráismersz, mitöbb hallgattatja magát veled. Ezek pedig olyan tényezők, amiknél többet, jobbat az ember fia el sem várhat egy bw soundtracktől.

Már most fáj a hajam, főhet is a fejem, hogy kit is válasszak majd innen a harmadik negyedév legjobb zenéi közé. Ah, egy nagyon nehéz döntés lesz, ehhez képest a szíriai beavatkozás villásreggelis meeting párperces megbeszéléske.

De ha már itt tartunk, és megjött a felhívás a keringőre, akkor gyorsan ki is zárjuk a Chanchal Mann Ati Randomot ezek közül. De nem azért. Mert ez is perfekt, csak kevésbé évzenefaktoros, mint a többi. Tehát nem rossz ez, ettől még vibrál, ahogy azt kell.

A film pedig, a zenéinek köszönje csak meg, mert odáig jutott, hogy már érdekel, és lehet, hogy a bemutatót követő második, harmadik napon már a moziba is elrohannék miatta. Nagy szó.        

Még ha sokak szerint most el is pritamozta magát a Sachin Jagir, nincs ember a földön akit ez tényleg érdekelne. Pláne azok után, hogy meghallgatta ezt, a SDR legújabb dalbetétjét. Ja meg táncos betétjét IS. Mert klassz.

Jó, most erre mondják az okosok, nem hiába olyan - klassz, hiszen régen minden jobb volt, és ez abból lett. De néhány átfedésen túl, azért nem csak a zene miatt működik piszkosul a title song. Persze így is évzenegyanús a drága, azonban a színészektől kezdve, a kémián át a helyszínekig (India evör) meg a koreo'ig úgy kábé minden rendben van vele. Nem lehet belekötni, nem is érdemes. Szem, száj, fülorgazmus az egész. Imádnivaló, 2:16-nál pedig már te sem tudsz faképet vágni hozzá. Bugi költözik a testedbe, sudh dészi dészi dészi romansz, és csak azt sajnálod, hogy ilyen rövid. Még hogy három perc? Azmi? Nekem ez konstans végtelenítve szól 5 napja már. Megunhatatlan. És régen is volt már olyan, amikor első hallásra szerelem volt egy filmzene. Ez meg olyan.    

De hogy mondjunk valami rosszat is: a Sachin Jigartól nem kapunk már új zenéket az év hátralevő részében. Tehát igen, igaz, az utolsó nagy dobásuk volt a SDR. És nagynak nagy is lett. Annál nagyobb. A címzene is úgy hozta vissza a nyarat ezekbe a napokba, mintha csak most kezdődne. Öröm hallgatni, nézni, fun.

A többi filmzenével kiegészülve pedig az egyik legjobb korongjuk lett ez az idénről, ami a mókuskerék elhagyása előtt egy jó kis cliffhanger. Maradok is velük, náluk, sőt, egészen kiváncsi is vagyok mit hoznak majd össze nekünk a jövőben. Arról nem beszélve, hogy tavaly után akkorát léptek előre, feljebb, hogy azt minden traffikos megirigyelné. Ki merem jelenteni: ez az ő évük volt zenei szempontból, még akkor is, ha nem ők csinálták az év évzenéjét (csak néhányat azok közül), de marhára befutottak, és már ott tartunk, hogy bizony kell is velük számolni, meg hallani fogunk még róluk. És szeretnénk is.   

A film meg, hogy mennyire hidegen hagyott a legelején? Bezzeg most. Készülni moziba be, akkor még úgy is ráértek, csak egy napra rá lesz a nagy esküvő.   

Elképzeltük Sushant helyére Shahidot, hogy az hogy nézne ki (mert ő volt az első választás a szerepre)? Hát nekem borzasztó fura lenne. Mert egyelőre ők ketten, Parineetivel párban, a trailer, a dalbetétek tanulsága szerint is nagyon jól kiegészítik egymást, van kémia-fizika-matematika, minden ami ilyenkor jó ha van és kell a színészkedés házánál. Tiszta lovelife, szóval nem sírom vissza.

Meg aztán az is igaz, hogy azért ebbe a Sushant gyerekbe jutott némi tehetség, amivel ha most élni tud, megint, akkor jó előre évekre megcsinálja a maga szerencséjét. És az is lehet, benne köszönthetjük majd a generációjának jövendőbeli Shahrukhját.

Parineeti meg mindig Priyanka mögött lesz. De ezzel a filmmel, még ha nem is lesz blockbuster, 100 crore, de egy jó út, azon van, csak erre tovább, és akkor talán kilép az árnyékból. Ahol és amikor azt mondhatja, itt vagyok én is, megérkeztem. Az Ishaqzaadeban is nagyon szépen szerepelt, ez pedig hasonló ahhoz, közve hiszem, hogy rosszul jönnek ki neki itt a lépés.

Az más kérdés, hogy nem is róla fog szólni a film, hanem Sushantról, és az új színésznőről, hogyishívják?, akinek nevét most nem tudom, de majd itt segít megjegyezni egy örök életre, ha megmutatja magát, meg hogy hányas a kabátja.

Túl sok mindenről írtam, miközben ez 'csak' egy ígykészült, csak annak jó is nagyon. Nézegessétek meg magatoknak közelebbről is. A dal egyeneses imádnivaló. A betét szintén. Hajrá.

Még a végén kötelező képkockalátnivaló lesz ez a Shuddh Desi Romance. Pedig ki hitte volna azok után, amit az a trailer nyújtott? De most mégis azt érzem, mintha maga mellé állítani és győzködne arról, hogy ezt nem szabad kihagyni, jó lesz majd. És ezt nem is más, mint a delbtetétei mondatják ki velem, amik szuperül szuperálnak.

Amik mind látványban (1:28) igen erősek, valahol pl. vissza is köszön a BBB érzés, nem véletlenül, hiszen a rendező ugyanaz. Míg Jaipur és Rajasthan szép helyszínek, meg tetszik az is, hogy ennyire desi az egész.

De másrészt mind dalügyileg is nagyon rendben vannak. Itt és ezt a Sachin-Jigarnak köszönhetően elsősorban, akik a Tere Mere...-t követően sem estek túlzásokba, és azt az egyszerű, fűszeres, hazai ízeket csomagolják be újra és adják neked a fülbe, amit nehéz is, lehetetlen visszautasítani. Made in India 100% meg bio meg natúr, de azért ilyet se hallani sűrűn mostanában bwból. Catchy.