calacitra

Egy hete írtam ki twitteren, hogy a Ramaiya Vastavaiya egy akkora guilty pleasure, amiért mindenki elnézést kér magától, ha valaha is azt merte mondani, hogy a remake-készítés bűn és tilos, miért kell az egyáltalán.

Mert ha valaki igazán tudja hogyan kell ezt szakmázni, akkor az nem lehet más, mint pont Prabhu Dhevha. Aki simán elérte azt, megint, hogy egy számomra teljes középmezőnybe (évben, pontban, mindenhogyan) kalkulált bw esti mesét, egy újabb ríméket (*ásít ugye*) tett fel olyan magasra, hogy azt irigykedve nézheti bármelyik indiai rendező, vagy más hasonló sorstárs, aki már próbálkozott hasonlóval.

Egy biztos PD nagyon otthon van ebben, nem hiába nézném meg legszívesebben még 11-szer is akár az RVV-t. De úgy, hogy tudom nem minőségi, hanem baromi szórakoztató. Ami nem is baj, mert pont ilyennek kell lennie egy bw mozinak a szememben. Vissza is adta azt, amit sok film elvett év közbe.

Novembert pedig nem is lehetne jobb kontenttel magunk mögött hagyni, mint a hó legélvezetesebb mozizásának (próbáljátok be, mert olyan nincs, hogy nem) egyik dalbetétjével.

U.i.: Még sok és több PD filmet, meg hogy egyszer rendezze már meg Shahukhot, csináljon belőle olyan maszálá hőst, amilyen lennie kell. Nem ilyen csennaiekszpreszesen, hanem prabhudhevasan. Mert az látszik, hogy még a leáldozóban lévő Shahidból is kicsiholja a tűzet, míg az újonc Girish Kumart is úgy bevezette bwba, mintha évek óta ott lenne már.    

A Ramaiya Vaastavaiya a másodvirágzását, és aranykorát éli a napokban, úgy fél évvel a bemutató után. Hiszen amellett, hogy a tévében (indiai Zee tv) is szemügyre vehető már Prabhu Deva egyik idei bw feldolgozása, pontosan mától dévédén is bezsákolható, plusz mashup is készült hozzá, belőle, azokból a bizonyos filmzenéiből, amit a Sachin-Jigar szerzett. És amik olyan jók egyedül, külön-külön, hogy azt így ilyen formában lehetetlen küldetés elkótyavetyélni. Lenne. Véljük mi. Mert hát Dj Chetasnak sikerült, mégis, valahogy. Az egyik leggyengébb próbálkozása ez a mashup eddig házon belül. Nem fülsértő, de még a hétfőn beköszöntő tél gondolatával is jobban megbarátkoztam, mint ennek a hallgatásával.   

Rajt. Jönni fog az is hamarosan, ha valakinek hiányzott volna. Nekem például igen. És erre nem most jöttem rá, miközben néztem a teasert hozzá. Hiszen nem véletlenül került oda a harmadik negyedév legjobb bw filmzene albumai közé - a Sachin-Jigar által szerzett RVV soundtrack -, ami határozottan meg és ki is érdemelte, hogy ilyen formában is megemlékezzenek róla. A mesápfelelős most Dj Chetas lesz, drukkolunk, bár nagyon nem kéne, mert ilyen alapanyagból dolgozni ajándék lehet, mi sem egyszerűbb. Várakozóállásba helyeztem magam. Ide vele. 

Akkor Sachin-Jigar évzenékben gazdag 2013-at. A zeneszerző páros ugyanis kezdi nagyon érezni ezt a dalkészítési dolgot, és el is kapták a fonalat.

Egyre több felkérést kapnak, de ami annál fontosabb a végeredmények is jönnek, amik jól szólnak, fülbarátok. Jóllehet díjakra nem elegek, meg amúgyse ők indulnak ott, az mások hazája, de ha így folytatják lassan-lassan odakerülnek valamelyikre, meg a színpadra, hogy elértek valami igazán nagyot. Persze a díjak túlértékeltek, én azok nélkül is bizton merem állítani, hogy velük még találkozni fogunk sokat és sokszor majd a közeli és távoli jövőben.

Addig itt egy refenciaanyag, dallamos kontent a Prabhu Deva-féle Ramaiya Vasta Vaiyahoz. Ami hamarosan a mozikba is beköltözik. Sálálálá-      

Ideje volt már. Meg valahol nagy számok törvényéé is, hogy a sok kacat, szemét item number próbálkozás után, ott lesz az a fény az alagút végén. Csak persze bírd kivárni. Ami hát nem (volt) könnyű, lásd csak Sunny Leone és társait, akik az utolsó szalmaszál reményt is elfojtották benned, hogy vala vala valaha készül még vállalható, értelmes, minőségi ebben a műfajban.

Nyilván az utóbbi időben, a Ghagra vagy az 1234 már egy szintet ugrott azokhoz képest, amiket láttunk az idény elején. És amikből egyébként annyira érezhető, sejthető volt (vagy csak szerettük volna), hogy most vagy soha. Elindult a gépezet, szerencsére felfelé, és robbania kell ennek vagy annak legközelebb, itt az idő.

Az más kérdés, hogy nem Katrina Kaiftól vártuk, várhattuk, aki picit takarékra tette ez az itemlédis túlszereplést, hogy megmenekül az item number haza, haladása, és becsülete. De jó oké, akkor egy Jacqueline Fernandez is megteszi, ha úgy van. Úgy volt, megtette. Miközben a gyönyörű feltörekvő bw színésznőnk élete első tételében rázza, szóval csak eggyel többet csinált, mint mi. Másrészről meg amúgy se nevezhető akkora névnek, mint akár Priyanka Chopra, aki ugyancsak idén vesztette el item number szűzességét, azt jobban várta minden egyes és kettes indiai, erre meg ami lett belőle, még nevén sem nevezhető.

Szemben ezzel. Ami mondjuk ki, egy item number. Közel és majdnem olyan, amilyennek azért lennie kell.

1) Nem hivalkodó, de segget rázni azért így kell valahogy tökéletesen, pont szolidan. 2) A koreográfia is egyszerű, de annál ragadósabb. Az évben nem volt ilyen item songban, ami ennyire működött volna és hozzáadna az élményhez. 3) A helyszínért is külön öröm meg piros pont. Hogy végre nem újra meg újra a klub és disco parkettákat kell nézegetni. Hanem mozizunk a szabadban, a réten, a mezőn akárhol és ez jó, ez tetszik. 4) Desinek 100% desi, le se tagadhatná, a ruhákkal együtt, deszipek. 5) Jacqueline meg tökéletes, tökéletes és tökéletes. 6) Jobban mutat és jobb párt alkot Prabhudevaval, mint bárki más nő, item lédi azelőtt. De az is igaz, hogy ezt egyedül is lehozta volna. Tényleg egyedül, mindenki nélkül. Majd legközelebb. Mert remélem lesz, és látni fogjuk még. Meg hogy a RVV-ban még többet láthatjuk őt is ennél. 7) Nem utolsó sorban az állandó vesszőparipám a zene is nagyon rendben van. Nem Chikni Chameli féle, de most hogy mondom ahhoz is hasonló. A Sachin Jigarnak köszi innen.

Szumma. Nem tökéletes, de hogy az évben eddig ennél jobbat nem láttunk, hallottunk, az is biztos, mint a szeptemberi tej és élelmiszerdrágulás. Azért ez feldobott. A Jadoo KI Jhappi visszahozta a sírból az intézményt. Nincs minden veszve, amíg ilyenek is kifuthatnak. Jön, jön, jön, gyere.