calacitra

Lassan már mindenki jobban énekel, mint Priyanka 'popsztár leszek' Chopra. Mert az egy dolog, hogy Salman Khan is, hiszen ő mindenhez ért. De, ami inkább zavaró lehet, hogy az új heroine üdvöskék közül ketten is elég tisztán (autotune rásegítés nélkül)-hallhatóan földbe döngölik. És ezek után egyáltalán de nem senki se sírja vissza a wannabe énekesnőt.

Aki aztán világgá is mehet szó szerint, ha meghallja, hogy most éppen Alia Bhatt (az idén már másodjára) énekli le a csillagokat az égről, miközben csak teszi a kereket, és puritánul adja elő a Humpty Sharma Ki Dulhania egyik leglibabőrősebb filmzenéjét. Úgy, hogy még kifejezetten nem is sikerült bombasztikusra, se a dal, se az ő különteljesítménye, viszont mégis kalapemelős, vállalható vállalkozás lett minden körülmények között a Samjhawan feldolgozás tőle.

És aki csak most kapcsolódik be, új trend született bwban. A plébek énekesnők pedig izgulhatnak, hogy velük mi lesz majd. Jelzem halkan: semmi. Mert azért Shreya Ghoshal még mindig örökké etalon lesz és marad. Ahhoz, amit ő csinál 100 Alia is kevés lenne.

Meghallgattam. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Aztán mégis olyan volt a HSKD legújabb dalelőzetese, mintha semmit sem akarna megváltozni. Vagy engem megváltoztatni. Nem éreztem, hogy különösen nagy hatással lenne rám, akár a fülemre, akár a lábamra. Egyszerűen elmarad a varázslat, amiért a Sachin-Jigar a felelős, és adós vele, sok van már a számláján. Húzom is egymásután a strigulákat a kihagyott ziccerekről, és ezt is csak a refrén menti meg igazán, na meg a látottak.

Ha talán a dalokba is annyit fektettek volna, mint a betétbe, a látottakba, akkor most teljesen más lenne a leányzó fekvése, de így kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy eddig összeségében nagy csalódás a Humpty Sharma Ki Dulhania zenei téren. Az Emotional Fool se különb sajnos a többinél. Hiába a cím karcossága, a dal már közel sem tud tapadni, hogy abból egy #évzene legyen. De miket beszélek, hiszen ez még egy #hétzenéhez is kevés.

Talán még a spanyolok #vb kiesésénél is elképesztőbb az, hogy a Sachin-Jigar ezzel a Humpty Sharma Ki Dulhania filmzenével milyen egy sablongenerált, rémegyszerű, erőtlen tettet hajtott végre. Amit hát még a csilivili hiperszuper képkockák sem tudják megmenteni. Pedig aztán minden megtettek a készítők ezen a téren, állták a sarat, ahogy a Saturday Saturdayban sem volt ez másként. Viszont a szem helyett a fül maradt szárazon, és azt nem találták el, amikor pont várható volt, hogy na majd most. Többet vártam ennél. A fenomenális raprészről meg ne is beszéljünk, blah.

Legalábbis a Highway után nagyon feltolták a szivárványt a seggén, mert annyira de
mennyire bebizonyította, hogy színész létére színészkedni is tud. Persze geci vagyok, viszont elismerem, hogy igazi, tipikus heroine alapanyag, akiben benne van, hogy aztán pár év múlva a legnagyobb között legyen és ott emlegethessük. Valahol olvastam is, hogy elég szépen halad felé, okosan-ügyesen csinálja, hoztak is rá xy számú példát, amit nem csak úgy kitaláltak, hanem tényleg tök igazak voltak, és alátámasztották mindennel (csak nem találom meg, hogy belinkeljem). Ő és Shraddha jelen pillanatban azok, akikre érdemes odafigyelni. És ha most nem tetszenek, kedveljük őket, akkor később még nehezebb dió lesz számunkra bw mozit nézni, ugyanis a kalapomat teszem rá, hogy sokat, nagyon sokat fogjuk látni ezeket a lédiket még. Alia pedig mindjárt két filmet forgat, csak hogy lássuk, nem a levegőbe beszélünk. És tényleg.

1) Shashank Khaitan filmjében, a Humpty Sharma Ki Dulhaniaban egy punjabi lányt alakít majd pl., és partnere ebben nem más lesz, mint Varun Dhawan. Kvázi egy SOTY dejavu még sokra hivatott. Bemutató: Júl/11.

2) Valamint a nyár végén kezdik el forgatni a Queen rendezőjének, Vikas Bahlnak új moziját, a Shaandart, ami esküvős fim mivolta ellenére az Alia - Shahid Kapoor jodival felvértezve már most szemöldökfelhúzósnak ígérkezik. Nyilván magnumosan, hogy alakul ez.