A kitörés. Az minden fiatal álma. És ez alól Anirudh Ravichander sem kivétel. Mert bár igaz, hogy olyat tett Why this kolaveri di néven, amit bw zenei rendező soha, és szépen eléldegél abból, amit adott neki az Isten, tehetséget, hogy tamil filmzenéket szerezzen örökkön-örökké, de hát ő se így van berendezkedve. Vannak még vágyai, céljai, álmai, amiket szeretne szeretni. Amiket mi is persze, ahogy a többi daldarabját.

Egyelőre viszont a Aint nobody ****in with my music teaser nem tette le az államat, hogy azt két sarokkal is odébb hallották volna. Erről szó se volt. Persze ez még csak bemelegítés, lehet lesz sokkal jobb is.

Arról meg tényleg nem akarok most vitázni, hogy most ez az independent irány mennyire volt értelmes ötlet neki, tőle. Hát még az indokolatlan mennyiségű indokolatlan fákolást nem is hozom fel. Pedig sokak szerint ezzel mindent, amit elért hazavág. Én még nem tudom, tényleg. Egy biztos, akármi is lesza a végeredmény, nem fogom amiatt kevésbé imádni. Legfelejebb jobban.