calacitra

Ha eddig nem esett volna le, hogy az MBA az idei nyár egyik leg(rózsa)színesebb dalját tették a közösbe, akkor most le fog. Hiszen az amúgyis az év egyik nagy nyertesének számító trió csak tovább fokozva a fokozhatatlant, a Pink Lips c, dallal még rákapcsol a nyárra való tekintettel, és ahogy a Baby Doll esetében a Hate Story 2 filmzenéje is megkapja a maga remikszes feldolgozását meg külön klipkontentjét. Nem kezdem el azt szajkózni, hogy ez aztán sokkal pengébb, mint az eredeti, sokkal inkább mondom azt, hogy

 nekem, most, startolt, el, hivatalosan, a, nyár.  

A videó is mennyivel yolobb lett a dalbetétnél. Azonnal vágnám ki azt, és tenném be ezt a helyére a filmbe bele. Nyilván furán máshogy szól, mint az unremix edition, ez viszont nem von le semmit az élményfaktor érdemeiből. Az megvan, itt is, hatványozottan. Nánánáná. Patentos.

Simán tegyétek fel a kezeteket. Nem azt. A másikat. Fülorgazmus helloszia.    

Lehet nem szeretni bw-ot, hogy mivé fajul, változik át az évek alatt. Lehet nem szeretni a Meet Bros Anjjant, hogy 10 éves fejjel írja a dalait. Meg lehet nem szeretni Sunny Leonet, a múltja és jelene, ergó felnőtt filmes, pornó karrierje miatt és hogy annyira helyet követel magának (követelnek neki) a kortárs indiai filmművészetben.

De mégis a Pink Lipset ezzel együtt hatványozottan csak és csakis határozottan szeretni lehet. Avagy ilyen az, amikor minden valami ellen szól, még a csillagok együtt állása is, aztán bekopogtat, és te meg csak dőlsz hátra, majdnem hanyatt esett el tőle.

Persze az igazság az, hogy 

 A BABY DOLL JOBB ENNÉL. SOKKAL. 

És ezt most a zenére, meg a dalbetétre is értem együtt. Miközben ez item song-ish, az meg nem. De hát minőségbeli különbség is van. A Pink lips számomra talán a látottakban marad el sokkal a korábbitól. Mert a dal még csak-csak partyban van a Baby Dollal, viszont a szemünket most nem lehet rabul ejteni Sunnyval. Nyilván az ő jelenléte (nemtánctudása) sokat dob, és próbálják rátenni a terhet meg elvitetni vele a showt, eltűntetni a betét gyengeségeit. Fókuszálni rá amennyit csak kibír a játékidő.

A hiba viszont nem az Ön készülékében van. Mert a koreográfiát soha nem látott koreográfia hazavágja az élményt, amihez Sunny is partner sajnos. És hát a környezet sem tesz ki magáért. Miközbe sanszos, hogy nem egykét rúpiába került az alízcsodaországos témázás és hasonlók. Csak hát Sunny fizuja elvitte az ötleteket, a királyabb megvalósítást a készítők kezei közül. Így lett aztán a Pink Lips. Olyan és amilyen. A maga módján még élvezhető, de akinek nincs ínyére, azzal sem lehet nem egyetérteni.

És persze lehet ez túlmagyarázása, túlkritiziálása a dalnak, amit talán nem is kéne ennyire komolyan venni, de hát van előttünk példa, hogy lehet ezt úgy is, jobban csinálni. De a szemorgazmus az azért még van, és nem kell letagadni, vagy csúnya szemekkel nézni rá (ahogy ott teszik sokan), mert nem az a megszokott unalmas tételezéssel jöttek most made in India és bw.  

Pink lips dal > Pink lips dalbetét

Elég karcsú. Már ami a másodperceket illeti, hiszen kevesebb, mint fél perc az összidő. Jóllehet elődalelőzetes mivolta erre predesztinálja. Csak hát ki ne szeretné már látni az MBA legújabb slágerével aláfestve a Hate Story 2 tételezését Sunny Leonnenal az élen.

És akkor jöjjön a nagy kérdés: vajon bejön a dupla a kollégáknak, és érdemes volt újra elsütni azt, ami egyszer már megrengette idén bw-ot? 

Nagyon számoljuk már vissza a napokat... a vb döntő ehhez képest smafu.

Február óta kellett erre várni. De megérte. A Meet Bros Anjjan megint meglepetésszerű elsöprő győzelmet aratott az utóbbi idők legjobb bw filmzenéi felett.

Pedig hát ez a Hate Story 2 filmzenei album meghallgatás is úgy kezdődött, mint a többi. Első blikkre ilyen Arijit Singh, KK vezérelte romantikus költemények arzenáljára készültünk fel (a meglévő dalelőzeteseket leszűrve), már amennyire erre fel lehet egyáltalán. És úgy 2 dalig ebben nem is volt hiba. A számításaink bejöttek. Nyilván nem rosszak, de nem is futok ki a világból miattuk. Rendben vannak, nem utoljára találkoztam velük. 

De aztán történt valami. Szünet. Ugrottunk a következő számra. A harmadikra a sorban. A cím szerint ez lesz a Pink lips. Apró szomorúság, hogy megint nem indiai szavakkal éltek, ejnye bw. Viszont ebben ki is merül minden negatívoskodás, mert az MBA elhozta az új babydollt nekünk. Kellett ez? Nem igazán, egy is elég lett volna, de duplán szép az élet. 

És ami a legszebb az egészben, hogy item number kerekedik ki majd belőle a Hate Story folytatásában. Ahol az item lédit nem találjátok ki, hogy ki lesz majd. NÁNÁNÁNÁ. Persze, hogy Sunny Leone. Ennyike. És lerágott nyilván, találhattak volna mást, de hát a Baby Dollt is 25 millióan töltötték le a youtube-on. Hülye lett volna nem bele menni se egyik, se másik, se harmadik fél. Ergó vigyázz, kész bw meg világ, jön az új Sunny Leone item number. 

Addig meg szokjátok, mert sokat fogtok találkozni vele a nyáron, és azután is. Tanuljátok, bár a refrén hülyebiztos, a dallam meg mozgások bölcsője, így csak egyszerűen annyi a dolgotok, hogy twisteltek rá, mintha nem lenne tegnap. Hozom is ide nektek közel, mozdulni se kell, ha viszont nem menne, akkor itt is itt van.

 PINK LIPS 

Ti lesztek a legelsők eskü, akik tudni fognak róla, ha elválnak útjaink Arijit Singh-el, mert már nem lesz többé fülbarát és élmény az egyben hallgatni őt. De ez a pillanat az nem az a pillanat, még. Arra várni kell, sokat, és még annál is többet, hiába érzem súlytalannak, sótlannak most tőle ezt a Hate Story 2 dalt, az Aaj Phirt. Pedig látom ám mennyien megették, és szeretik. Remélem akkor ti is így vagytok vele, hasonló cipőben jártok, és csak nekem ment a hallásom vakációzni.