calacitra

A Pee Loon dal (OUATIM), ha jól számolom már 2 éve szerelmem. Igaz akkor még nem volt a blog, de most van, így el is mondhatom a karaktermikrofonomba, hogy ez volt (és azóta is) 2010 egyik legjobb zenéje DTBHJ-vel karöltve. Fogalmam sincs azóta hányszor ment be már a fülemen, plébekeltem rá, és danszoltam, de khm úgy sokszor.

Amúgy jut eszembe, a zenék közül ez tényleg olyan volt, aminek az első hallgatását máris @szerelem követte. Ilyen is a/egy jó tökéletes zene, szerintem. Persze az is oké, lehet oké, ami sokadszorra adja meg magát, de az igazi az, amikor nem kell köröket futni utána. Hanem hegy jön hozzád személyre szabottan. 

Az énekest Mohit Chauhant nem kell bemutatni, inkább hallgatni kell. Míg Pritam meg, lehet ekézni, de amikor képes ilyen és ehhez hasonló hanggyöngyszemeket összepattogtatni, az valami egészen csodálatos.

Van benne némi Tere Bina dejavu, talán ezért is tapadt meg annyira, hogy ma is szívesen kapcsoljak rá, mint ha tök először hallanám. És ejtene rabul újra és újra. Valamennyire azért sad keanu vagyok, hogy az én történetem ezzel a zenével nem írható le így, ilyen szépen (mókás volt olvasni), de legalább a közös megvan bennünk. 

Mielőtt még azt hinnénk, hogy Pritam találta fel a Cocktail soundtracken ezt a slágert, gyorsan lejegyezzük ide, hogy de nem. Mert a Jugni csak egy a száz feldolgozás közül, amivel az Alif Allah Chambey Di Booty bír. Ha jól tudom, akkor volt rap változata is, de tök mindegy, mert a Coke Studioban hallottak (videó legalant) viszik a pálmát punjabi nyelven sufival, it's fact, azt nehéz is lekörözni bárkinek-bárminek. Legalábbis addig, amíg világ a világ.

De azért so ami so, minden dicséretet megérdemel Pritam is, hogy elővette újra és picit megszínezte olyanra, amilyen még nem volt ez a szám. Tényleg taps, úgy is, hogy nyilvánvalóan nem csinált sokat, nem izzadta le magát brainstormingba, amikor azon gondolkodott, hogy mit is kéne még ostre rakni. Eszméletlen a fazon.

Mentségére szól, hogy a Jugnin kívül vannak azért egyedi, igazi akkordok is az albumon, szóval tud ő, ha akar. Ha éppen van űtös ötlete (kinder hűtő is coming), ihlete mit tudom én. Egyébként meg köszönet is neki, hiszen a soundtrack előtt nem is tudtam ennek a dalnak létezéséről. Amióta tudok, azóta meg levakarhatatlan lett, mindig ez szól.

Végülis mondom a Jugnival is jóban vagyok, többször találkoztam vele is, de fele olyan jó, mint az eredeti, a Coke Studió féle verzió. Ha meg kéne magyarázni a különbséget a kettő között, akkor azt mondanám, hogy míg az eredeti izgalmasabb, hangszergazdagabb, színesebb, pakisztánibb, addig másik pont hogy nem. Pritam ezeket kiölte belőle egyszerűen, amikor ettől, ezért működött istenesen Alif Allah zenéje. Ezért. Nem mondom, hanem inkább mutatom. Ezért.  

Tekerj a Maximumra.

A Vikram-Sawan Maximum filmzenéiből Shafqat Amanat Ali az, aki elénekel itt egyet. Olyat, amit érdemes is posztolni. Habár abban nem vagyok egészen biztos, hogy teljesben is ennyire szépen szól. Majd a hamarosan megjelenő soundtrackon ez is kiderül.   

Cocktailból sosem elég. Az jöhet és jöhet állandóan. Pláne, ha ilyenek futnak be, mint ez a Yaariyaan videó. Ahol Saif Ali Khan gitározik (tud?), miközben a sztoriról látunk bejátszásokat. Amúgy ezt a filmbe most hirtelen nem tudom elképzelni. Persze lehet helye, nem azt mondom, csak így, ilyen formában lenne érdekes. De lepjenek meg, komolyan.

A dalról meg vélemény?

Nem lett belőle igazán egy Ahaatein, az jobb ennél. Viszont, amikor a zene elcsöndesedik, a háttérbe vonul, és csak az énekes dalolászik (akusztikba) az egészen gyönyörű tud lenni. Ebből kellett volna több. Így el is árultam magam, hogy a dal nálam a hangszerelésnél csúszik el a banánhéjon, ebben az Aahatein, de még a Raabta is sokkal, de sokkal jobb volt. Fülbemászóbb.

Ja és Pritamnak kijár a taps. Fogalmam sincs honnan kopizta össze a tag a filmzenei korongot (egyre azé sikerült rátalálni), de kábé a nyár egyik legjobb albumát rakta rá szerintem minden második bw fan és indiai ember ipodjára. Vagy ha oda nem, akkor a rádiókba. Mérget eszek-veszek rá, hogy mindenhonnan ez fog szólni. Nem lett tökéletes a korong, de erről majd később a kiértékelésnél. Most ezt tessék betenni.         

Party Hard!

Nagyon állat. Ezek tényleg mind megőrültek. Valaki szerint szar, szerintem meg annyira rossz, hogy már jó kategóriás az egész. Az látszik, hogy a színekből nem spóroltak úgy, mint én a pénzzel szoktam a hó végén. És annyira is veszi komolyan magát, mint ha azt mondanám, hogy tündérmesét lehetne írni az utóbbi két évből, ami a magyar gazdaságot jellemezte. Megkajáltam gyerekek. Nem is tudom hányadszorra tekerem vissza, de nagyon nevetek mindannyiszor csak úgy. Csak ezért. Awesome.

- egyébként a Kyaa Super Kool Hai Hum egyik betétdala a Dil Garden. A filmről minden további ott a tag alatt. U.i.: Az első részt még mindig nem láttam, de ha ezek ennyire hülyék, voltak akkor is, kötelező néznivaló lesz még mielőtt ez a folytatás megjelenik.