calacitra

A dal, a mérföldkő, amikor bw összetalálkozik a trance műfajjal. És alkalmazza is, tökelőször. Mindezt YoYo-nak köszönhetően. Jóllehet én ezt most kissé képtelen vagyok befogadni, de ettől még szólhat nagyot azoknak, akiknek ez inge. Megszeretetnie nem tudta velem. Elviselem úgy, hogy nem rám szabták. 

Szépen alakulnak a dolgok - a csillagok jelen állása szerint - köztem és a Shaukeens filmzenék között. Mert bár a részeges himnusszal nem én voltam a célközönség, de mégse tudom lerázni magamról azóta se, ott a pont. És a legújabb szerzemény, Arkotól Jubin Nautiyal tolmácsálásában, a Meherbaani se szedi darabokra a házat, küldi el a többieket a sarokba, hogy le lehet maradni, de műfajában igen is megállja a helyét (ez is). Évzene-féle a drága.  

A dalelőzetesről meg csak annyit, hogy Michelle-nek hívják, és brazil, és modell.

Nem tartalommazochistáknak vagy vájtfülüeknek, de legalább az ital szerelmeseinek. Mert itt van, megérkezett az év alkohol himnusza és szózata egyben. Yo Yo ezt is elhozta, és úgy adja elő a The Shaukeens dalbetét formátumában, hogy azt még a színjózan sem tud bajusz alatt hümmögés nélkül vállat vonva figyelmen kívül hagyni, mintha mi sem történt volna. Tetszik. Pedig nem én vagyok a célközönség, de egy party kellős közepén, amikor tetőtetőtetőfokára hág a hangulat, yolok szállnak felalá, bal a jobb, és a jobb a bal ennél tipikusabb slágert keresve se lehetne találni. A betét is patent, nem elborult, játssza túl, akar több lenni, egyszerűen csak a tengerbe dobálja a pezsgős üvegeket. 

Nem tisztem az ördögöt a falra festeni, de Abhishek Sharma rímékje a trailer alapján alig lesz megkülönbeztethető attól a szinttől, amit az idén a Humshakals vagy az Entertainment képviselt. Kvázi, hogy viccesnek képzelte magát, úgy is adták el, miközben a vonzáskörzetében szórványosan akadt csak egy humorbonbon, és azt is lehet csak azok kapták el, akiknek az ingerküszöbük alacsonyan van, volt, lesz.

A történetről sem kell nagyban gondolkodni. A három öreg megunva az otthoni szürke hétköznapokat becsücsül a minibe, hogy aztán Lisa Haydonra ámuljanak meg bámuljanak és minden kívánságát teljesítsék. Majd bekerül jól a képbe Akki is, aki sokak szerint ellopja a showt is a többiek elől, de showt egyelőre nem látok. Szumma. Sok bizodalmam nincs most ebben a projektben.

Értem én, hogy Tere Bin Laden, meg hogy ez mégis csak feldolgozás, és régen minden jobb volt, ám ha valami nem meggyőző, akkor megette a fene. 

Egy jó COA film mindig jöhet. Bár, hogy ebbe a képbe miként illik bele a Tere Bin Laden rendezőjének új projektje, az még nem tiszta. Pláne úgy, és azok után, hogy a sztori három öregebb tagról szól, akik bangkokba mennek rosszba sántikálni.

 És remake. 

Az 1982-es Basu Chatterjee féle Shaukeensnek a feldolgozása, kettőezertizenégyesítése. A főbb szerepekben ott lesz: Anupam Kher, Piyush Mishra, Annu Kapoor, Lisa Haydon és Akshay Kumar. A bemutató november hetedikéig várat még magára. Itt meg a poszter, amin van mit nézni. Falraféleveleség. De a music castért tessék inkább az aljára lapozni, mert nagyon ráflesselnek, az nem kérdés.