calacitra

Több Salim-Sulaiman filmzenét bwba! Meg badass heroine-okat. A Mardaani himnusza erre simán felvilágosít, de azért Rani Mukerji osztása is megunhatatlan benne. Talán még Priyanka Chopra káoit is üti. Annyira rendet rak ő. A dal meg partner, olykor tüzel, máskor olvad, viszont a rímei között van az igazi trúság odaát.  

Mert Rani továbbra sem cicózik. A Mardaani legújabb poszterén is példázza, hogy őt se abból a lányt a szomszédból faragták, ha ki kell menni főnőkőt játszani a térre, hisz a rosszfiúk megint valami rosszba ütik és sütik a fejüket. Ebből a projektből tényleg nem az érdekel, hogy mit hoznak ki, mert az emberkereskedelem, rablás előttünk nap mint nap, mint hír, Indiából, hanem, hogy Rani mennyire és hogyan transzformálódik át helyi police badassba, meg adja az ellennek. Na ezért lesz ez frenetikus. Habár moziba nem igen látom, magamat, amint éppen ezt nézem. A film még csak-csak, elfér simán.

Túlzás lenne azt állítani, hogy pont ez hiányzott bwból, de mindig külön öröm, ha azt látjuk, mint amit a Mardaaniban. Nem is azt, hogy Rani Mukherji rendet rak.

  Hanem, hogy egy színészNŐ teszi ezt, akármilyen hero nélkül.  

Nyilván neki felvitte a Bhagwan a dolgát azzal, hogy hát Aditya Chopra ott van mellette, mögötte, akárhol. Van hátszélországa, viszont a tény tény marad. Mert ahogy Vidya Balan megmutatta lehet ezt így is csinálni (lásd Kahaani), úgy Raninak is meg van sansza erre. Deepikat direkt nem elítem, hiszen mindig ott van mellette valaki, egy Khan vagy Singh stb.

Szóval az indiai női Liam Neeson Pradeep Sarkar filmjében, a Mardaaniban (YRF) osztja az ellent kérdést meg választ nem tűrően. A sztori szerint a gyerekkereskedelembe veti bele magát, azután megy, és veszi fel a harcot a rossz fiúkkal, miután egy tizenéves lányt elrabolnak, meg csempésznek mindenhova. 

Rani pedig badass. Arról nem is beszélve, hogy mekkora felüdülés látni ezt, a csomó konvencionális rendőrfilm után, ami eddig a férfiak hazája és játszótere volt egyben.   Ha másért nem, ezért már megérte elkészíteni. Arra viszont már nem teszek egy rúpiát se, hogy ebből valami gigantikus blockbuster lesz. A YRF, a vezértéma, meg Rani eladhatja szó se róla. Nekem azért igen. Jelentkezem. Augusztus 22-én moziba menni ér.

Vigyázz alvilág, mert jön, itt van, megérkezett: Rani Mukherji.

A maffia tehát felkötheti, hiszen a színésznő, újdonsült feleség Pradeep Sarkar filmjében, a Mardaaniban (YRF) osztja az ellent kérdést meg választ nem tűrően. A sztori szerint a gyerekkereskedelembe veti bele magát, azután megy, és veszi fel a harcot a rossz fiúkkal, miután egy tizenéves lányt elrabolnak, meg csempésznek mindenhova. 

Rani először alakít rendőrt. Még egyszer leírom lassan és érthetően. Rani, rendőrt. Szerintem ez a két szó bőven elég arra, hogy mindenkit lázba hozzon a majd 2014. augusztus 22-én bemutatásra kerülő mozi. Persze-persze ez nem elég, ahhoz trailer is kell látni, meg egyáltalán tudjuk, hogy azért rendező is kéne hozzá, aki nem vágja haza ezt a több mint impresszívnek megálmodott élménycsomagot. Meglássuk. Egyelőre egy poszterféleség akad nekünk, amin a tagline a kulcs, és annyira coelho, hogy kitehetetlen, azt mondja:

Every war is personal