calacitra

És még mindig nem unom. Lehet, hogy igaza is volt annak, aki azt mondta, hogy az évben még egy ilyen sikert, hatást dal nem fog elérni, mint a THH tette és teszi azt hónapok óta. Az emberek egyszerűen imádják, tonnaszámra készülnek is hozzá a remikszek, a dalrímékekről nem is beszélve, amikből a legújabbat mutatjuk meg most. A Jasim & Adel Ebrahim és Fura kooprodukcióban elkészült cover egészen messziről (made in UAE) érkezik, de egyrészt így se hallottuk még, másrészt pedig itt van a dal ereje, hogy országról-országra vándorol, nem áll meg a határoknál. A mostani egy 'arabosított' rap szöveggel kihupált változata az eredetinek, amihez még klip is tartozik (!44!44! - érezzük), összeségében nagyon tetszetős lett. És eszembe jutott még valami, hátha ez lesz bw why this kolaverije .   

Sonam Kapoor lehet színészkedni nem nagyon tud (még), de hogy modellnek született az szinte biztos. A szerintünk csak divatkirálynő a Vogue indiai kiadásának júniusi címlapját kapta meg. A most következő videóban pedig éppen azt láthatjuk hogyan készült amikor készült. Meg közbe még Sonam mesél ezt-azt, hogy armani volt a jele az óvodában (NOT), és hasonlók. A végére még befutnak a magazinképek is, amik persze hogy persze jól sikerültek. Lapoznám is. Bár van egy olyan elméletem, miszerint róla pocsék fotósorozatot készíteni nem lehet, vagy ha valakinek sikerül is ezt megoldania, akkor dobja el az készüléket, és mindenkinek jobb lesz.      

Helyzetjelentés. Az előbb még fáztam, most már nem. Az ok, indok: eyecandy. 

Richa Chaddaról bántóan kevés szó esett eddig, pedig tavaly a Filmfaren nyert, a kritikusok legjobb színésznő díját kapta, a Gangs of Wasseypurért. Meg csomó más helyen jelölték is ezért, az ottani alakításáért, ami ennyire de annyira jó volt. Kvázi nagy jövő áll előtte, kérdőjel-kérdőjel, az egészen biztos, hogy idén a Fukrey-ben láthatjuk viszont egy elég mókás szerepben, na meg az aktuális FHM hasábjain is. Hm, lapoznám.     

Mondhatnám, hogy meg sem lepődtem, mert pontosan ezt vártam, és várom el ettől, ROM filmjétől, aminél jobban semmit nem várok ebben az évben. De nem tudom mondani. Mert ez még annál is pacekabb lett, kids.

A zene egy dolog, emlékeztek kibeszéltük, ez a SEL power, yoyo. Persze oké, ők is adósak voltak már egy ilyen minőségi, pátoszos, életerős muzsikával, és csak remélem ezt a jó formát tartják tovább a korongon is a többi dallal. De tényleg királyak.

A látvány meg egy másik drog. Farhan Akhtar ezzel a másfél perccel (plusz még trailer) hivatalosan is bejelentkezett Filmfarre legjobb férfi főszereplő díjára. El nem tudom képzelni, hogy nem lesz ott a végén a neve valahol az awardsok környékén. Még akkor is, ha esetleg nem ez lesz a mozik mozija, vagy ámbátor ő nem hozza ki magából a maxot. Ez utóbbit azért igazából elképzelhetetlennek tartom, de ha ez mégis megtörténne sincs világvége. Hiszen maga a szerep, az, hogy egy Milkha Singh bőrébe bújt szerintem bőven elég arra, hogy 'csak' jelöljék. Egyébként nagyon durván rágyúrt. És ha nézitek Milkhat meg őt, mint két tojás. Én meg már nagyon izgulok, hogy mi lesz és jöhet meg.      

Az eső is egész teljes nap konstans megállás nélkül potyogott, de ez nem elég baj, vagy ez a legkisebb...volt, amikor meghallottam, végigszenvedtem az aktuális, legújabb Himesh féle Shortcut Romeo filmzene (dal és betét) promóját. Mert akkor már úgy éreztem, azok után, hogy felőlem akár hó is eshet, végülis csak nyár van. Egyszerűen csak rossz. Ami hát az egész albumra tökre igaz. Majd legközelebb. Ha lesz legközelebb!