calacitra

Item number Beboval, a Dabangg folytatásban.

Mindemellett az év utolsó tétele lesz. Sanszos, hogy nagyot robban, bár a Chamelit úgy se fogja tudni legyűrni.     

Avagy Munni visszatér. Hiszen a Dabangg folytatásában is ott lesz Malaika Arora Khan, item girlként (kép). Annyi különbséggel, hogy itt Salman Khan és még Sonakshi Sinha csatlakozik hozzá. Valamint éppen ma jelent meg, hogy Kareena Kapoor is készül egy külön item songgal. A címe Fevicol lesz. És még a honeymoon előtt gyors leforgatja ő is hamarosan, a sajátjét.  

Még a végén sajnálni fogom azokat, akik item numberezésre adják a fejüket bwban. Mert irtó nehéz mostanság olyat csinálni, ami jó. Meg plusz amiben nincs benne ugye Katrina Kaif.

Pont tegnap húztam le Bipashat, de Kareenat se lehet dicsérni na, ezért itt. A különbség azonban annyi a kettő között, hogy míg az előbbitől talán senki nem várta el, hogy fasza lesz, addig itt a hype meg a heroine meg a madhur tett azért, hogy az elvárás-lécet felrakjuk a felhők fölé. Erre meg paff, hello föld.

Szóval csalódás, mint ház. Úgy az egész, mindenhogyan. Mert látványban, koreoban (pedig az a Ganesh Acharya készítette, akinek a Chikni Chamelit köszönhetjük) se tud semmi izgalmasat, szemelkápráztatót, orgazmushoz közelit produkálni, és akkor még zenében is igen kevés a drága. Hát hol van itt a dallamtapás faktor, Halkat Jawani?

Vagy kérdezzem inkább a Salim-Sulaimant, a szerzőket? Mert el nem hiszem egy ilyenből, hogy ők csinálták többek között a Rab Ne Bana Di Jodi filmzenéket. Egyszerűen nagyon nem megy nekik, már a Jodi Breakers is lepkefing volt. Azt hiszem pont úgy vannak lejtmenetben futva és medve, mint Himesh. Eddig nem ez az év az az év.    

Kezdjük azzal, hogy a tánc koronázatlan cool királya Prabhu Deva itt is jelesre vizsgázik, de ez már annyira nem is meglepő. Ami inkább, hogy Sonakshi Sinha tudta vele tartani a lépést, a lépéseket. Pedig féltünk tőle, hogy majd nem sikerül neki. Gondolom sokat szenvedett érte, azért, hogy így nézzen ki - a tánca, mert Prabhu megint valami olyan koreográfiával állt elő, ami biztosan nem egy nap alatt lett összelegózva. Fúh, nagyon bwi.

Mégis, az igazat megvallva nem mentem el tőle. Valahol többet vártam. Nem is a tánccal, a táncosokkal, a háttérrel, a koreográfiával, a rendezéssel van bajom, hanem a zenével, ami most egyelőre nem gyere be. Márpedig egy item numbernél ez is egy igen fontos tényező.

Persze ezzel nem azt mondom, hogy Himesh szart gyártott. Szó sincs róla. Megvan benne a dallamtapadásos faktor, csak aztán el is veszik közbe. Ami baj. Nem boncolom fel hol a hiba, inkább füleljétek és nézzétek. Mert mindettől mindentől (vagyis tőlem) függetlenül megéri megérdemli ám nagyon. 

Azta. De őszintén, full kiesett, hogy Prabu Deva idén még bevállalt Akshay Kumar kedvéért egy ilyen item numberezést Sonakshi Sinha oldalán az Oh My Godban. De szerencse a teaserek segítettek nem felejteni, emlékezni, hogy egy/a nagy bumm az hátra van még az évből. Már ami Prabhu Devat illeti. Hiszen a Rowdy Rathoret blockbusterig vitte, míg ez nem az ő filmje lesz, de táncban talán még jobban otthon érzi magát, mint rendezésben. Ott tényleg bármit megcsinálhat. Nem is hiába volt ő a koreográfusa is egyben a Go Govindának. Már csak egy kérdésem van: mikor láthatunk már belőle többet, picit többet?