Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Tévéajánló mára: MNIK

Ilyen se volt még, pedig simán lehetne rendszert csinálni belőle. Abból, hogy ott vannak, szerepelnek a bollywoodi filmek nap mint nap az egyes csatornák műsorkínálataiban. De nincsenek, ez a magyar valóság. Erről már, a semmilyen helyzetről értekeztem korábban, mondottam volt akkor is, hogy azért be kell látni több probléma áll fenn egy bw film forgalmazásával, mint egy hollywoodi produkcióéval. Ami persze kiküszöbölhető meg nem nagy akadály, de mégis csak több problémaforrást jelentenek a tv platform számára, mint behozni, és levetíteni egy másik náció által legyártott alkotást. Mint pl. Egy. Az igény kevés rá. Kettő. A bwfilmek játékidejeinek hossza. Három. A szinkronkérdés az állandóan beszúrt táncos-zenés jelenetek, montázsok miatt. A négy a pénz, de az meg mindig ott van.

Lehet tévedek, javítsatok ki nyugodtan, de az utóbbi időben a Krrisht játsszák agyon az egyik filmescsatornán, aztán volt még a Saawariya is nézhető, valamint a duna próbálkozott meg még régen egy indiai filmeshéttel, amiből az lett, hogy összevágtak hetet havat a bwfilmekből, mire azokból semmi, semmi élvezhető nem maradt. Aztán el is érkeztünk a mai napra, amikor is az HBO a My Name is Khant, 2010 egyik legjobb romantikus drámáját (nem csak bw szinten) tűzi műsorára, 21:20 perckor. Egy kommentelő szerint is rátaláltak B-Townra, azok alkotásaira, és csak reménykedni lehet, hogy ezt több és még több követi majd.

0 Tovább

Ek Deewana Tha

 

Teaser kapás van, ami tényleg nagy hal lehet. Ilyen perfect romance... more or less. Vagy olyan, amit láthattunk már, csak nem így, ilyen formában. Na de nem leszek az a titokzatos. Talán megvan, emlékeztek még a Vinnaithaandi Varuvaayaa tamil romantikus drámára 2010 - ből Gautham Vasudev Menon rendezésében, ami a bemutatóját követően hazájában nagy és még annál is nagyobb sikert, sikereket ért el? Igen, nem, de érdekel hogyan?

Egyrészt azzal, hogy szépen termelt a kasszáknál, jelölték sok helyen és díjakat is bezsebelt, másrészt azzal, hogy a kritikusoknál sem vérzett el, sőt néhányuk klasszikusnak, kultnak címkézte meg. Mindez betudható volt az Oscar-díjas maestro AR. Rahmannak, aki az év egyik legszebb muzsikáját hozta itt össze, ugye Hosana! Meg az egyszerű, ám annál idézem tökéletesebb szerelmi sztorinak.

Ezek után, a siker ismeretében nem csoda, hogy az ország többi filmgyártó központja azonnal szemet vetett rá. Nem is kellett sok idő, a telugu változat pl már elkészült, most pedig érkezik jövő év elején a hindi feldolgozás bwba. Pontosan ez lesz a Ek Deewana Tha, amit láthattunk igen, csak eddig így meg úgy, most meg amúgy.

Ha minden hír igaz, a színészek cserélődnek, az EDTben már Prateik Babbar és Amy Jackson lesz a két szerelmes pár, akik mégse és mindig együtt járnak. Amúgy a telugu remake is már más párost használt, értelemszerűen és ez itt se lesz ez másként. Prateik egy feltörekvő fiatal bwszínész, tehetséges, a jövő egyik nagy reménysége véleményem szerint, aki jó választás. Míg Amy Trisha Krishnan helyett ugrott be, tamil színésznő, akinek ez lesz a bw debütje, de hírnevet már szerzett magának a tamil Madrasapattinam filmmel. De őt és azt beismerem nem ismerem.

A zene kincs, mégis hozzányúlnak, jajne. De csak annyiban, hogy további két új dallal gazdagítják meg (fyeah) az eddigi hangállományt, a többi marad azonos. Mi van még? A helyszínek, azok is változnak. USA képbe kerül, érdekes. Egy biztos, azért nehéz lesz elhagyni Máltát, felejthetetlen képsorokat köszönhetünk neki, bár azért kíváncsian várjuk hol szólal majd meg legközelebb a Hosana? Szumma. Igazából az EDT is egy újabb trendlovaglos vállalkozás, csak nem nagy színészekkel teszi, sőt a rendező is helyén marad, szóval minden adott lehet egy jó feldolgozáshoz. Én szeretném szeretni, de benne van, hogy a legnagyobb fogást az eredeti jelentette. Az viszont mindörökké. Fel van adva a lecke, bw!

0 Tovább

A nap tweetje

 

Megszületett Abhishek Bachchan és Aishwarya Rai várva várt közös gyermeke. Kislány lett és jól van, ahogy az anyuka is. Gratulálunk, de nem csak mi, hanem egész B-Town velünk együtt ezt teszi.

0 Tovább

Force

A maszala él, csak nem virágzik. A Force nekem erre bizonyíték. Meg arra, hogy a több néha kevesebb. Mert hiába duzzad az összes képkockája erőtől, küzdelemtől, ha ez önmagában nem tud elég lenni, egy jó fűszeres filmet eredményezni, számomra legalább is. Nyilván nem azzal van bajom, hogy ég benne a spiritusz, lerí róla a tesztoszteron háború vagy mert rohannak, ütnek gazdagon meg ilyenek még és még, hiszen az a szükség, hanem azzal, ami elveszik miatta, mögötte, mitől igazán csípősen finom lehetne. Mitől is? Segítek, érzelmektől.

A fő gond a romantikus és akció részek közötti egyensúllyal van, annak elvesztésével főként. A jó maszálánál ezek harmonikus házasságban élnek meg egymás mellett filmen belül (nem csak ezek, ugye), a Forcenál azonban ez közel sincs így. Valahol úgy éreztem magam közbe, mint aki mindenből kap valamit, de nem eleget. Dobták ezt, dobták azt, de a végére így is éhes maradtam picit. Pediglen minden adott volt hozzá, a műfajhoz. Van benne szerelem, romantika, csalás, árulás, és persze bosszúból sincs hiány. Aztán meg mégis hullámvasúttá válik az egész történet. Hol vontatott lesz, már-már unalomig lejátszott, lásd a kórházba kerülése oka, hol élvezetes, jól megkoreografált. Talán egyedül a zenék a biztosak, azok jók és dallamosak, bár a helyük (nem a szerepük) azért az igen csak megkérdőjelezhető. 

Csak összehasonlításképpen, az ami a Singhamot életben tartotta, szerethetővé, szórakoztathatóvá tette, az itt kiszámítható volt, de pl amitől a Ghajini komolyan vehette magát, abból itt csak erőlködés lett, semmi több. Az is igaz, mondjátok, hogy a sztori sem új, messze van attól. Viszont a drogkartellt megállítani akaró zsaru szerelembe esésének története a műfaj egyik kedvenc kliséje. Amit bw képes működésre bírni újra és újra, akár megújítani, más formulában előléptetni, ahogy azt a fentiek már megmutatták. A különbség csak annyi, hogy ezt a Force nem tudja, megragad egy szinten. Mindettől még lehetne jó is akár, olyan múltidézőféle, szórakoztató-izgalmas, adrenalint pumpáló (Dabangg sikerre vitte a receptet), e helyett lesz lukas lufi, csiszolatlan bizsu belőle.

A Force ott hibázik a legnagyobbat, hogy nem ad több „teret” a kapcsolatnak (akár időben, akár mélységben). Mert John Abraham lehet akármennyire is főnyeremény a szerepre, a fizikumával, a személyiségével, ha a 120 kg mocik dobálása, a pofonok miértje rajta kívül mindenkit hidegen hagy. Az még érthető, nyilvánvaló, hogy ő van a középpontban, és az aranyos, kedves Genelia D Souza által hozott szerelem neki a gyengepontja, de ezt meg nem érzem. Nem hiszem el neki, hogy az lenne. Erről pedig ők, az eléggé kémiátlan duó tehet, akik bár jól mutatnak egymás mellett, de kiegészítésről már szó sincs. Azzal pedig senki se de ne jöjjön, hogy a rendőr úr nem az érzelmek embere, nem tudja kimutatni azokat.

Továbbra is tartom, hogy az érzések és a nő a kulcs a történetben. Annak kéne lennie mindenesetre, hiszen ez kerül veszélybe legvégül (ezzel is kezdünk), amikor már a drogok is csak mellékesek lesznek. Még se élünk vele, velük igazán, vagyunk ott és várjuk a végét. S valahol e miatt, e hiányában érzem én azt, hogy még kihagyott ziccernek sem ér fel a Force. Csupán egy olyan, ami a trendet meglovagolva, Salman Khan sikerein felpörögve egy dél-indiainak a korrekt remake, amiből nem lett Bodyguard vagy egy Singham, de még drogtémájában is volt jobb (Dum Maaro Dum) csak ebben az évben, Abhishek Bachchan prezentálásában. Nincs mese, zavart éreztem az erőben!

0 Tovább

Ladies vs Ricky Bahl beposzterezve

 

Megvan az új hátterem, ami nem ez, hanem a másik sok közül az egyik. #ladiesvsrickybahl

 

0 Tovább

calacitra

blogavatar

bollywood for breakfast. yikes.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek