calacitra

Azért miközben néztem én se így képzeltem. Sajnos. Kicsit tényleg utopiaízű, ebben igaza van a rendezőnek: Vikas Bahlnak. Meg abban, hogy we can. Aminek nyilván india vonzata van, a nőkről szól, de nem nekik a Going Home. Inkább férfiaknak tanmese. Amúgy a tanulsági érdeme mellett sikerült úgy átültetni ötpercnyi képkocka együttesbe, amire azért Ashton Kutcher is pl felfigyelt. Majd wow szöveggel meg is osztotta fb lapján. Tényleg jó. Kötelező.

A Haider hiába nem tűnik tipikus fesztivál filmnek elsőre, mégis csak helyet kapott az egyiken a napokban, hogy megmutassa magát.

Mégpedig a rómain, ami élből nagy szó egy bw filmnek, hát még egy eléggé elvont, Shakespeare feldolgozás tükrében.

A legkirályabb még is az lett az egészben, hogy nyert is valami díjat mellé, hozzá Vishal csapata.

Tapstaps, gratula, mindig öröm ilyet olvasni.

Amúgy ezt a díjat korábban olyan filmeknek ítélték, mint egy Dallas Buyers Club éppen.

Az ünnep úgy ünnep, ha azt megünneplik. A Diwalit meg kötelező, a világ legjobbja műfajában. Bachchanek is tudják, nem kell mondani nekik, megadják a módját, ahogy azt a következő kép is tanúsítja. Ja és boldogat, ilyet.

Ez valami más -írja valaki a videó alá. Majd más reflektál, hogy mégis mit vártál? És tökre jogos. Mert egyrészt Rajkumar Hiranival van dolgunk, másrészt az eddigi hírek, promo anyagok sem hazudtak, mentek mellé, hogy ez fura lesz, ami bók.

Bár azért az előelőzetes után sem lettünk túlságosan okosabbak vele, a filmmel kapcsolatban. Anushka elnarrálja, hogy ki a főszereplő, csak röviden-tömören, aztán ennyi. De nem baj, mert így megmarad még sok-sok kérdőjel, hogy érdekeljen. Arra viszont pont elég volt a teaser, hogy fenntartsa és előmozdítsa a kiváncsiságunkat.

És igaz, hogy első blikkre a furábbnál is furább volt. De aztán elkapott egy érzés, hogy ennek ilyennek kell lennie, ehhez ért Rajkumar. A 3 Idiots is olyan volt, ami előtte és azóta se semmi más. A PK is hasonlónak látszik. Ahogy maga a főhőse is unikum. Lássuk. 

 Hil ké nácsó nácsó 

 hilhil ké nácsó nácsó 

Ha a Sachin-Jigar egyszer elkapja a fonalat. Bár úgy fest, hogy a Raj&DK kollaborálás mindig elő szedi belőlük a tartalékokat, hogy aztán abból valami magaszene keveredjen ki a végén. A G Phad Ke ennek az eredménye. Jelen pillanatban nem is tudok aktuálisabb, és halálpontosabb alternatívát említeni ennél, ha a táncparkettre invitálna az indiai éjszaka. Refrénestül-koreostul kiállásgazdagságos környezetben is simán megállja a helyét. Erre veretni lenne jó most. 

Govinda meg olyan, mint az internetadó: mindenhol ott van. Aranykorát is meghazudtolva tolja túl az idei évet.