calacitra

Még egy utolsó. És tényleg az utolsó. Tőle és vele és neki érkezik a Ghajini Latoo dalbetétje. 

Valaki írta, hogy nem volt nagy rajongója, de azért furamód roppant megviselte, hogy meghalt, vagy hogy pont így halt meg. Öngyilkos lett. A média meg elég rosszul kezelte a helyzetet, láttam egykét videót és botrányos, ahogy viselkedtek közeli-távoli hozzátartozókkal.

Az meg végképp szomorú azért, hogy ilyenkor aztán tényleg többet, sokkal többet foglalkoznak az emberrel, mint addig, amíg még élt. És azt se tudom hovatenni, hogy mindenki megszólal bwból, mennyire tehetséges volt, előtte állt a jövő, rendezők is hangoztatják, aztán közbe meg senki nem gondolt rá, vagy adott egy kis szerepet is neki, hoy tessék valami, mert megérdemled. De kérdem én: ezek az emberek az utóbbi három évben hol voltak akkor? Persze írják, hogy pont most lett volna valami lehetőség a szereplésre. Nane.

Meg elhiszem én, hogy szerelmi bánat, csalódás volt, is lehetett a háttérben, viszont nehéz így elkönyvelni, hogy ez meg az volt az oka, annak amit végülis tett magával. Az igazság soha nem fog kiderülni, búcsúlevél se maradt hátra, az még talán tisztába tehette volna a lepedőt, és kevesebb lenne a bullshitség az egész sztori körül. Mert ez csak a felszín, a média meg rátesz 65428 lapáttal, ahol és ahogyan csak tud.

Hiszen ki tudja pontosan mi volt ott, mi történt akkor, az ő fejében mi játszódott le. Mi vezetett odáig, hogy azt mondja elég volt, vége legyen már. Bw is olyan, mint az élet  #mynameiscoelho. Egy nagyon nagy színpad. Látni lehet valamit belőle, de a függöny az egyik részét mindig eltakarja, és nem lehet tudni mi zajlik le ott, pölö személyre szabottan.
Rip.     

Miközbe a legújabb hírek arról szólnak, hogy Aamir Khan idei filmje a Talaash csak 2013-ban kerül bemutatásra, brühü, mi inkább megnézzük - a sírás helyett - az egyik olyan Ghajini dalát (dalbetétet), ami a mai napig az egyik legszemorgazmusabb a bw iparban. A zene pedig ar rahmani, szal nem lesz meglepetés, ha valami oknál fogva tökre jó lesz, amit hallasz. 

Amúgy az egyik all time kedvencem ez a zenedarab. Mégis, ha választánom kéne, mert úgy van, akkor a Ghajini filmzenék közül nem biztos, hogy ezt emelném ki. Jaja. Inkább a Kaise Mujhet tenném legelőre. De majd arról is a maga idejében lesz hangposzt, most azonban a Guzarish a soros, jöjjön ő. Folyjon is ki a szemünk, és vegyük támadásba a fülzsírokat, voálá.