calacitra

A zene is lehetne jobb kedves Pritam, de az még a kisebb rossz. Meg igazából senki se figyel már arra, azok után, amit lát. Hiszen a videó Enrike Heartbeat klipjére hasonlít nagyon gyanúsan, ami bw ide vagy oda nem szép dolog. Pedig az elején még olyanokat akartam írni mennyire elegáns, stílusos, de végül csak ide fért be, a bekezdés végére.

Persze ha nagyon vajszívű akar lenni a bw fanatikus lánya és fia, akkor azt mondaná nem schmittelés ez, nem, inkább csak inspirálta a klip, amiből aztán a Mumkin Nahin dalbetét (promó) lett.     

Amikor Emraan Hashmi odáig jut, hogy fegyvert ragad. Kábé ennyiben ki is merül az izgalom meg az élményforrás. A még nagyobb baj azonban az, hogy ez is pont a két perc végén található. Addig meg van a nagy semmi. Vagyis ez nem igaz, mert persze a zene szól és szól, o re khuda o re khuda. 

Verdikt, mert inkább nem ragozom tovább. Elég gazdaságos és unalmas lett.  

Amikor a riporternek visszanyal a fagyi. Emraan Hashmi hiába érzi magát jól a csúcson, mert elfogad egy olyan megbízást, amit nem kéne, és így, attól a pillanattól kezdve az élete futás-rohanás-menekülés lesz. Akkor ennyit is a csillogásról, a pénzről, a sikerről meg a hatalomról. A média meg senkiháziak kezében van, közbe a hazugság lett az új igazság, csak valakinek erről elfelejtettek szólni. És indulhat is a macska-egér harc, most. A filmet egyébként Shamin Desai írta és rendezte, Pritam a zenefelelős, és Neha Dhupia is ott lesz Emraan oldalán. Októberben pedig jön a bemutató.  

if you stop, you die 

Már most. Mert holnap ennél jobb nemigen fog jönni. Az ki van zárva.

A 2010-es Crook című film (betét)dala ő egyébként. Pritam szerezte és hát egyszerűen nagyszerű. Annyira körülbelül, hogy mást posztolni mellette nem is lehet, tudok most éppen. Mert mikor velem van, le van foglalva a kezem, a szám, a fülem, a szemem, szóval minden, ami azért jó szok lenni olykor a blogoláskor. Itt meg semmi, ellop, elrabol. Bw de csodás. 

Lehet is már hogy hangosan éneklem csak nem veszem magam észre. Van ilyen. Kell is az ilyen. A zene isteni, a habot tortára meg a videó teszi fel. Pl a legpricelesebb 2:49-től látható, na az óriási instant konstans szmájli dobálást eredményez akárhányszor is játszom újra. Mert játszom újra, ez nem kérdés.

Az Emraan Hashmi oldalán feltűnő Neha Sharma pedig esélyes a hét bwbwauty titulusra. Minek utána itt is legalább annyira mérhetetletlenül, kifejezhetetlenül szeretnivaló, mint ahogy a Kya Super Kool Hai Hoonban (mindkettő most lett megtekintve, direkt egymás után persze) volt. Újra szerelmes vagyok, a dalba, a heroinba. El is felejtettem hirtelen hol vagyok. Ezt nevezem én művészetnek.   

Volt róla szó, hogy az OML a Raaz 3 egyik gyönyörű szép zenéje, amit Shreya Ghoshal és Sonu Nigam énekelnek el. Tipikusan úgy, hogy azt nem lehet és elég egyszer hallani. Sőt, még duplikálni is érdemes a blogon, attól függetlenül, hogy látottakban n/sem ejt semmi újat magában. A ma este azonban megfelelő arra, hogy újra velünk legyen.