calacitra

So boooooring. Arról nem is beszélve, hogy nagyon emlékeztett a London Paris New York címadó dalára (ha csak bwból indulok ki). Ami persze halkan jegyzem: ennél fényévekkel jobb. Ez egyértelműen csalódás. Valahol, úgy a felénél ki is nyomtam az egészet, arra fogva, hogy majd a filmnél (a Teri Meri Kahaaniban) újra találkozunk. Azon felül, hogy uncsi, és a vokalistát kéne azonnal lecserélni benne, ahogy néhányan írják, még a Sajid-Wajid a fő felelős ezért, akikre nagyon ráférne már valami szünetféleség, mert nem megy a szekér. Hiába is szép PC ebben meg üzeni azt a ruháján, hogy a music is good, mert a Mukhtasarnál ez nem igaz.   

Sanjay Dutt és Big B rázza erre az eléggé felejtős dalra, amit tessék-lássék még Mika Singh sem tud jobbá tenni. Bár a rémgyenge ost után ne is várjunk sokat és mást, majd, a következőkben se. Bízzunk azonban abban, hogy a film majd kárpótol ezért, a zenékért. Még akkor is, ha ez a betét promó elsőre tökre home video dejavu. Olyan egyszerűen. Ami nem rossz, csak fura. 

Ezt a zenét már csak azért is szívesen veszem elő, mert emlékeztett picit a 90-es évekre. És látom nem csak én gondolom így, hanem mások is. Anweshaa tényleg gyönyörűen énekel benne. Szép az egész. Már ami a dalt illeti, mert a látottakról csak kevesebb jót lehetne, tudnék picsogni. Hagyjuk is azt. Maradjunk a fülorgazmusnál.      

Ezek láttán kezdhet is félni Chameli, Anarkali, Laila, Munni, Sheila meg a többiek, mert itt van Emraan (a desi kovi szerepkörében) az új item boy, aki mindegyiküket ledanszolja a parkettró'. Ez persze vicc*, az azonban nem, hogy a Vishal-Shekhar első hallásra iz go bek. Végre már, nagyon ideje volt.  *Egyébként tényleg vicces nézni, ahogy táncol, tuti direkt csinálja, vagy mégsem? 

Meg még ugyanennyiszer. Hangzik így el a film címadó dalában. Ami Amit Trivedi korrekt (filmzenei) korongjáról való. Az igazság az, hogy találunk jobbat ott ennél, ha nagyon keresni akarunk, de ha nem, akkor ez is egy jó választás tud lenni. Különösen ezekkel a képsorokkal maga mögött.