calacitra

Na ez még az előzőnél is desibb. Vagy mondjam úgy, hogy ennél indiaibb már nem is lehetne?! Mondom.

Egyébként ez is bejön. KK-t, a hangját csak szeretni lehet, és egy ilyen tipikus dalban meg is tudja mutatni, ami a torkában van. 

Végezetül pedig a dalbetétről és a színészi játékról meg inkább semmit, mint rosszat, ahogy azt mondani szokták.  

Ha valamikor időmilliomos leszek úgy a közeljövőben, akkor azért rávetem magam erre az Issaq soundtrackre (az is van). Mert mégis az a Sachin Jigar szerezte, akik csak az idén az ABCD, a I me Aur Main, vagy a már most örökzölddé érett Go Goa Gone filmzenéit szerezték. Meg sok mást is, de ez a három nagyon kiemelkedik a többi közül és még úgy egészben, nagy általánossagban is lehet velük számolni, akár évzene formában. Sőt, elárulom, valamelyik korong még negyedévének legjobbja is lett 1in1, voálá. Nagyon beindult (te)hát a szekér, amit az Issaq Tera sem állít meg. Teljesen rendben is van, igazi, egyszerű desi muzsika, Mohit Chauhannal a miki mögött. A klasszikusok nagy kedvelőinek pedig üzenem is, hogy most itt biztosan megtalálják majd a számításaikat. Nyugodt szívvel lehet hajtani rá. Ez nem olyan Slowly Slowly, meg ilyenek.     

Ha lehet hinni a Wikinek, akkor a 'Once Upon a Time In Mumbaii Dobara' Pritam 100. filmje, amiből zenei rendezőként veszi ki a részét. Magyarul: ő szerezte a zenéit mind a 100-nak. Bár ez ferdítés, hiszen tudjuk jól, hogy na ki, na ki, na ki a legnagyobb copypaste király bwban, ha dalokról van szó.

De ennek -  és minden roszmájúság - ellenére azért megérdemli a tapsot, gratula neki. Remélem ő is számolta, és tudja jól, hogy milyen kort, számot élt meg már eddig, és hol van a vége. A következő százas felőlem jöhet is. Mert nem tagadom, csomó chartbustert, évzenét köszönhetünk neki, amilyen a Pee Loon is volt, és ami pont ennek, az OUATIM első részének egyik legjobb, leghangosabb dalsikere lett.

Szóval akarva-akaratlanul a folytatásban is azt keresem már, hogy vajon újra sikerül e Pritamnak, és megint megcsinálja azt? Tud e egyáltalán duplázni, képes arra, hogy most is évzenével rukkoljon elő, ahogy akkor. Az biztos, hogy az utóbbi időben tényleg jó formában van, gondolom segített neki a filmfare is, hogy nyert végre egyet (a sok jelölés után) tavaly a Barfi korongért.

Na de ez, a Ye Tune Kya Kiya, kezdésnek nem is rossz. Desinek desi, de mind a 10 ujjamat nem nyalom meg miatta. Persze nem leszek mérges rá, ha nem jön össze megint egy Pee Loon, de valahol bízom benne, hogy tudja ez a 100., meg az előzményekkel is tisztában van, és újrázik. Az csodás lenne. Egyelőre viszont ez is tetszik a maga módján.            

Elég a promókból, ide nekem a filmet de rögtön. Mert zene ide vagy AR Rahman oda, azért nem minden egyes nap lát az ember Dhanush hindi nyelvű filmet bwból. Ez lesz az a Raanjhanaa. És itt még Sonam is egészen rendben van, mintha csak egy színésznő lenne.     

Elég mókásak és ötletesek és fiatalosak ezek a Fukrey dalbetétek meg promók. Tetszetősek nagyon. Itt is a legújabb, a Lag Gayi Lottery, ami ugyancsak simán szemorgazmus, miközben nem szép lányokról van ám benne konstans képkockacunami. Inkább zöldhátteres-stopmotionos-aléfelérajzolt színes mozgóképek együttese.

És ilyenkor kár a Ram Sampath zenékért. Velük milyen de olyan jó lehetne már az összkép. Persze ez most pont erre nem igaz, mert ezt még dúdolom is, könnyen a fejedbe száll, meg a nyelvedre tapad, olyan tinglitangli, lájti muzsika. De twistelni lehet rá. Évzenének túlzás azért.