calacitra

Mindig csak Karisma Kapoor nagy visszatéréséről beszélek a Dangerous Ishqnél, pedig Himesh Reshammiyat is nagy öröm újra látni meg hallani (legutóbbi sikermunkája a Teri Meri Kahani nagyon sok jelölést, díjat zsebelt be). Ő elsősorban a filmzenéken, a soundtracken dolgozott ún. zenei rendezőként, de azért playback énekesként is vendégszerepel az albumon (a saját albumán). A következő dalt, a Naina Re címűt énekli el Shreya Goshallal, meg RFA Khannal együtt, közösen. Szép-szép, de nekem azért az előző Tu Hi Rab jobban ott volt.  

Már az előző promót is szerettem, de a Pareshaan - még ha hallottakban nem is, de látottakban - azt is felülmúlja egyszerűen. S lehet eddig nem is vártam rá (a filmre) annyira, de ezzel most itt átbillent a mérleg nyelve a látni kell oldalra. Ami elsősorban a színészeknek köszönhető, mert igazán jól néznek ki egymás ellen és mellett. Valahogy, de működnek és csak remélem, hogy ezt a moziba is hasonlóan fogom visszakapni, átérezni.

Amikor meg Parineeti becsukja a srác szemét (a nevét nem tudom) és fegyvert az arcához szorítja, miközben az puszit dob neki, priceless. Szeretni és imádnivaló. A zene Amit Trivedi, ismerős gondolom, de az énekes kevésbé, egy bizonyos Shalmali Kholgade, akiről még senki, de senki nem hallott. Szép is a verze, talán a refrénnel nem vagyok kibékülve egyedül. Amúgy mondom teljesen magához láncolt, megkajáltam, szal ide vele, az ost mellé az Ishaqzaade is jöhet.   

A premier előtt pár nappal, ha már nagyon elfeledkeztünk volna róla következzen belőle két zenés (helyenként táncokat is tartalmazó) montázskontent. Egy (shaadi)partis, meg egy romantikusabb trekk, csak hogy mindenki megtalálja, ami neki jár, neki kell most, éppen, úgy igazán.  

Meg Tu Hi Dua. Ami a Dangerous Ishq egyik dalbetétje lesz majd. Énekli Rahat Fateh és Tulsi Kumar nagyon szépen. Igaz most még másfél percben, de lesz az több is.

Csiszolatlan gyémánt. És igazi meglepetés. Valami ilyesmi volt eszembe mikor először belefüleltem ebbe. És egész jó, sőt. Meghozta a kedvemet az egész filmzenei koronghoz. Pedig a Vicky Donort, emlékezzünk csak: eddig a Chaddhaval vagy a Rum Whiskyvel kapcsolatban hoztuk fel, amik hát viccesek, jópofák voltak, de semmi több. Egyikse volt az  a világ vagy bwverő zene, inkább olyan, amire pár hónap múlva emlékezni se fogunk. Felejtősek. Aztán tessék erre meg itt ez a Pani Da Rang, ugyanarról az ost-ről, amit maga a főszereplő Ayushmann Khurrana hoz el nekünk ilyen egyszerű(!!!) gyönyörű formájában. Olyan, hogy te is élsz vele, pedig nem érted és mégis - úgy gondolod. Szép. Van amúgy neki női feldolgozása is, de az annyira kösz nem. Ezezezez király, mellé + a videó szerelemmel egyenlő.