calacitra

Ha minden Action Jackson dalelőzetesben több Yami Gautam lenne, és kevesebb Ajay Devgn, se szó se beszéd ülnék ott premier előtt százezerért, mert van az a pénz. Kvázi a színésznő jelenléte nagyon sokat dob nem csak e dalbetét, hanem az egész film megítélésen, már ami engem illet. Hiányzott is nagyon, tökre jó volt látni újfent, fel is dobta, meg bearanyozta a napom. Amihez még hozzá adódik, hogy maga a Dhoom Dhaam se füllázító eredmény Himeshtől. Nagyon kilencvenes, oldszkul beütésű, ahogy a képek is ebbe az irányba mutatnak, de mégis jól áll neki. Tetszik.

Mindig sírunk, ha azt látjuk bw-tól, amit már láttunk korábban csillionyiszor. Most meg jön a Peekay a fene nagy másságával, furaságával, egyediségével, és ennek se tudunk örülni. Pedig ha valaki ért ehhez, az Rajkumar Hirani. Amivel nincs is semmi baj. Az ott kezdődik, ahol a dalok kerülnek a képbe. Mert ez a Liwot se képvisel magasabb szintet elődjénél, az első dalelőzetésnél. Bár a zenekreátor különböző, de ez se feltétlenül tesz jót neki. Igaz, hogy jó hallani Sonut, meg friss alapjáraton a fülnek, de a végén csak oda fut ki minden, hogy nem az igazi sajnos. A bájnál, a sebezhetőszerethetőségnél több kell. 

Emran az igazi csajmágnes. Az Ungliban pl. már másodszor fordul elő velő, hogy nem kell saját magával osztoznia a képernyőn, hanem a gyengébbik nem társaságban pozolgat (bárha jobban belegondolunk ez mindig is így volt). Shraddha Kapoor item szereplését feldolgozva a címzenében, annak dalelőzeteses, klippesített formátumában már hölgy koszorú fogja közre (mi lesz leközelebb???), akik nem sokáig öltözködtek, hogy így nézzenek ki. Nehéz is kitalálni ezek után, mégis kivel akarják eladni az Ungli Pe Nachaleint. Tippre nem Emrannal és az ő virtuoz tánctudásával, ennyit segítek.  

Amit tudni kell és lehet róla:

 Kabir Khan új politikai felhangú filmje, Delhiben forog éppen 

 A két főszereplő Kareena Kapoor és Salman Khan, akik a“Main aurr Mrs Khanna”, “Kyon Ki…” és a “Bodyguard”-ban is szerepeltek együtt már 

 Vendégszerepben csillog-villog: Nawazuddin Siddiqui 

 Bemutató pedig 2015-ös Eid-re van becélozva 

R. Rajkumar feltöltve. Csak annyi difivel, hogy Tevarnak nevezik, és a telugu Okkadu remake lesz. Amúgy százszázalékosan fedi le a kitaposott, jól bejárt ösvényt. Még egy képkockára sem nyúl mellé, hogy talán máshogy kéne. De ez egyszerre átok és áldás. Történet szempontjából újat nem kell keresni benne,

 és tolmács sem kell a megértéséhez 

Az ördög majd itt is a részletekben veszik el. A színészekben pl. Bár ezen a téren sem fényeskedik Amit Sharma jövő év elején bemutatandó filmje.

Hiszen Arjun Kapoor szeretne lenni egy új Salman, de még sokat kell tanulnia, és nem is biztos, hogy az ő válla ezt majd elbírja. Mert nem lesz az oldalán most egy Ranveer, vagy akárki. Persze volt neki wannabe hero kaliberű (Ishaq...stb) korábbi mozija, de egyikben sem éreztem azt, hogy eléggé felnőtt ehhez. Sonakshi meg Sonakshi, minden második, harmadik próbálkozás érdekes, a többi úgy van. Bajpayee meg badass. 

Azért ez alapján nem rohannám meg a kasszákat, mert hű de kéne.