calacitra

Új topik. Külön a zenének, a heti bestofnak, az általam legtöbbet nyúzottnak. A név kötelez, de azért elmondom a célkitűzést. A 7z egy sokalkalmas audiotémázos vállalkozás heti egy dózisban mérve. Amire olyan különleges, ilyen egyedi csak rá, csak erre szabály nem fog vonatkozni. A lényege a hindidallamkontent seringelésében rejlik majd jól, mindig minden körülmények között. Jóságos küldetése pedig abban és nem másban, mint megismerni, megismertetni, valamint megszerettetni az adott művet másokkal, veletek, úgy mindenkivel. Jap.

Kezdésként, itt egy SEL szerzemény a Patiala House moziból, ami elveszi a szüzességet. Címe a Laung da Lashkara, idei zene, de az "őszintét mondva" csak most cuppantam rá. Iszonyat flash a szám, bearanyozza a napot, meleget hoz a hidegbe, meg bugit a lábamba. Nyelvügyileg pedig punjabi, hindi, angol is van benne, szóval eléggé internacionális a trek. A szerzői, "az a három betű", haha, akik bár nem felejtettek el csak úgy zenét csinálni, de mostanság kevés az egy albumra eső jó dalaik száma. Azt hiszem be kell látni azt, - most már a gyenge Don2t hallgatva -, hogy ez az év nem róluk szólt. Talán majd a következő. Persze itt van ez a zene, ami imádnivaló, és én személy szerint rajongok még a Zindagi Na Milegi Dobara zenéiért, a többséggel ellentétben. Viszont a múlt az nem ereszt el, hiszen akik My Name is Khan, Karthik Calling Karthik, Rock On, Taare Zameen Par filmzenei anyagokat tudnak összehozni (a KANKot nem is hozom már fel), azok sok mindenre képesek, lennének. Lesznek is. 

Ők is voltak ám gyerekek. Nem mindig csak a sztárság meg a színészség körül forgott az életük kereke. Ez biztos? Biztos. A képmontázs az itt következőkben erről árulkodik majd jól. Magyarán visszafordítjuk az idő kerekét, amikor még nem a kamera, hanem a fényképezőgép előtt ment a pózőrködés a számukra.

Ööö, az az igazság, ha nem lennének feliratok eléggé bajban lennék. Tippre három vagy négy lenne az, csak, amit biztosra mondanék. Pl: Srknak már akkor is ilyen feje volt, csak nem volt szuperhős szálkásra gyúrva, Katrina Kaif detto gyúrás nélkül. De Madhuri Dixit az elsők között lenne, akikre ráhibáznék, vagy Amitabh Bachchan is. John Abraham meg már akkor is hanyagolta a suitup témát. Vannak rajtuk kívül még soha nem találtam volna ki arcok, Rai vagy Chopra mindenképpen idesorolható. Ha meg a leglegleg kategória nyertesét kéne díjaznom, akkor egyértelműen Salman Khan lenne az.

but he won’t forget where he buried him. - mondja és mondja

Go. For gold theme song. Végre. Azért kezdésnek ez is megteszi. Sőt. Nem rossz, talán még jobb is azoknál, amiket mostanság adnak ki osten (LvsRB, Don 2). Persze Pritam a zene atyja, és azért ez mindent megmagyaráz. Nem hiába, az utóbbi évek legjobb zenéit mindig ő szállította nekem. Meg aztán nagyon vállalhatatlanra, arra a szintre, ritkán merészkedik le. Ez a zene is úgy első hallásra simán a közepes mércét üti, nem kiemelkedő, de de jó, hallgatnám egészbe oda-vissza.  Egyébként felfújtam, amikor a hindi jött elő a dalban, a "megszokott" dallamvilággal, mert az angol cím és Blue Stahli Antil Youra alávágott trailer után, a legrosszabbra is felkészültem, komolyan. Ha meg a videoról kérdeztek, akkor egyrészt Dhoom dejavum van, másrészt Sonam Kapoor az pfúú és az a ruha. A többiek eltörpülnek mellette.