calacitra

Minden maradék erőmmel (a többi a betegségé) azon voltam eddig a pillanatig, hogy bebizonyítsam magamnak meg Shahidnak, hogy megérte a Phata Poster Nikla Herot elkészíteni, de egyelőre nem látok olyat a bemutatót követően (stat, mutatók, szimpáitaszavazás), ami erre okot is adna, legalább egyet.

Az biztos, hogy nem ettől robbantak fel a moziszínházak, és különösebben nem is volt hangos a bw szájtok, a sajtó tőle, mert olyan csudahaláliklassz lett, hogy az már nem igaz, olyan nincs. Mert van. Van ennél jobb, született egynéhány már maszálá szinten. Ez meg tucat lett, és Shahid újfent megint rosszul döntött. Remélem azért nem pókerezik, vagy lottózik, mert annak csúnya vége lenne már ezek láttán.

Na de most a nagy PPNH temetés közepette azért még álljunk meg egy dalbetétre, ami ugyancsak jól visszaadja, hogy a kolbászból tényleg nem lett itt kerítés. Szépnek szép azért, ha már a fülünket egyáltalán nem érdekli mi történik körülötte és benne.       

Olvastam olyat, aki fideszes magabiztossággal azt merte állítani, hogy idén ez a legjobb item song. És tényleg? Tényleg. Tényleg? Nem. Hát nesztek.

Csapjunk is a közepébe mindjárt.

Mert azt magam sem vitatom, kétségtelenül van benne valami szemtelenség, ami csak ellopkodja a tekinteteket, és elnyeri végül az inkább igen, mint nemtetszésünket is, de ánblok azért hagy maga után némi kivetnivalót ez a tételdarab.

A Dhating Naach névre hallgat, és - amúgy a Phata Poster Nikla Hero c. film egyezményesített tétele - amilyen faékegyszerű, olyan átlagos. A fő főbetegsége az az, hogy semmi kisugárzása nincs. Sehol egy plusznyi plusz, hogy ebből valami több lehetne, igazán kiemelkedő az évben. Vagy egy olyan pillanat, amiért megérné gifkatalógust gyártani. None. Csak van, csak elmegy szódával.

És ilyenkor hiába jó a koreo', jó a helyszín - aminél többet butaság lenne elvárni manapság ettől az intézménytől, de még Pritam sem végzett rossz munkát - mert fasorba sincs egy Jadoo Ki Jhappival, ami tényleg etalon lett.

És amíg ott 'Zsáklin' nagyon tud érvényesülni (egy Prahu Deva mellett), ahogy megmutatja magát, mint a szegények Katrina Kaifja, addig itt Nargis Fakhri egyáltalán örülhet, hogy nem mást választottak helyette. Kis túlzással majdnem leimitálja Sunny Leonet, persze táncban, és bár durva, de ha nem lenne, akkor se vennénk észre. Ja, hogy valami nő is táncol benne?

Szerencsére van egy akkora tényezője a Dhating Naachnak, ami csak maga mellé állít. Ez pedig az item numberek védőangyala, Nargis megmentő hadművelet sikerkovácsa Shahid Kapoor, aki oneman show lerendezi az egész haddelhaddot elejétől a végéig, ahogy azt még tanítani se tanítják. Na ő már hiányozna, és fájna, ha nem lenne itt. Még úgy is, hogy amúgy se fogom gyakran nem hogy szemeim, lelki szemeim előtt látni ezt az item numbert. De így legalább vele általa, az esélye megmaradt, hogy a filmben, azt látva, ne csukjuk be a szemünket, fogjuk be a füleinket, tekerjük át, mintha nem is lenne benne ez. Ez. Ez itt ni.      

Van a jó poszter. Van a rossz poszter. És van a Phata Poster Nikla Hero poszter. Aminek a feldolgozásához, hogy láthattuk e csodát, az év hátralevő része is kevés lenne. Jaj.   

Nyugtassatok meg, hogy Shahid Kapoor nem rokkant bele ebbe, a romantikus hangvételű dalbetétbe. Mert szegény srác annyira kerülte már ezt az egész láv témát, hogy csak azért is szembe jött vele egy a Phata Poster Nikla Heroba.

Nyilván leesett neki is, tisztában volt vele (azt meg élből nem mertem írni, hogy a forgatókönyvet olvasta, bw na), hogy egy maszalában az akción, a drámán, a vígjátékon túl, ez a műfaj is szervesen képviselteti magát mindig, de mindig és örökké, viszont ennek aztán lett is ára. Amit a kémia bánt.

Hiszen közte és Ileana között valahogy nincs meg az a fajta szikra. Azt persze kétségtelen, magam sem vitatom, hogy jól mutatnak egymás mellett, de ha visszamegyünk a Barfira, ahol Ranbir volt a színésznő oldalán, akkor van is mindjárt egy összehasonlítási alapunk. Egy igen jó, mert ott ezzel semmi baj nem volt. Nagyon érezték egymást, és ezt nézőként is érezni lehetett.

De szerencséjére ez a film, ez a műfaj pont olyan lesz, amit még egy másodpercig se érdemes komolyan venni, így ezen felesleges is lenne túlságosan fennakadni, és elcsámcsogni rajta, hogy miért igen, vagy miért nem. Arról is nem szólva, hogy a dalra és betétjére egy árva rossz szót nem lehet ráaggatni. Színorgazmus, fülgyengéd, Shahid meg napszemüvegben mester.   

Helyreállt a világ rendje. Pritam magát és egyúttal Shahidot is visszahozta ezzel a dalbetétpromóval bw élvonalába. Ez nem kérdés.

Hú de kellett is már egy ilyen. Egy ilyen semmi jelentéssel nem megáldott amúgy fasza kis bulizos trekk (nekem a ketchup song ugrott be elsőre). Mostanában hiánycikk lett, még szerencse, hogy Pritam ehhez is ért, ha nagyon akar.

A Phata Poster Nikhla Hero kedvéért pedig most elő is vette, hogy tud, csinál egyet a diszkók népének, meg nyár van még, hiába számolunk vissza, dansz hát fiúk-lányok. 

Shahid Kapoornak meg ha akarnál sem tudnál olyat mutatni, amit ne tudna eltáncolni. És itt végre jól kijön neki is a lépés. Az eggyel korábbi PPNK dalt nem komáltuk túlságosan, nem is maradt meg igazán. Bezzeg ezzel szemben ezzel viszont nem tudunk most betelni. Olyan az egész, hogy bűn lenne már, ha jobb lenne. Aki pedig van annyira mazochista, vagy csak elkapta a dallamtapadás gépszíja, annak van még ebből több is. Mindjárt full, teljes hosszban is meghallgatható, hogy hányszor is szerepel a dalban a bananas szó.

Én itt se vagyok, megyek számolni. A hét ennél jobban nem is adhatta volna a tudtomra, hogy elkezdődött. Észre sem vettem. A ma himnusza, nyissuk is meg a hetet, csapjunk bele a hónap közepébe, fel a kezeket, fel, a, kezeket, és nem hallom, hangosabban mondjuk, hogy "let's go bananas bananas bananas bananas bananas bananas bananas" (7x) Jó lesz ez.

Na nem a film, ettől még nem adták le, nem lettem lekenyerezve, de egy picit jobb már a lelkemnek a trailer után. Shahid is milyet rokkol már, ő kérem a táncparkett Hosszú Katinkája.