calacitra

Front van, vagy nem tudom mi, mert egymás után jönnek a hatalmas csalódást keltő dalbetét promók. Na tessék itt van megint egy, ez is pl. mi? A Salim - Sulaiman meg komolyan hova tette az eszét, amikor elvállalta, hogy Prakash Jha Chakravyuh mozijához zenét kreál. Olyanhoz, amihez lehetetlenség, a küldetés teljesíthetetlen, egyenlő a halállal. Mert mondottam volt, kevés vagy mint jó zene egy Prakash Jha filmben. Flop hát. Nem teszik ki az ablakba.

Már csak ez hiányzott ezen a héten. Egy igen rossz item number. A 'Chakravyuh' filmhez készült, és Sameera Reddy tér vissza benne item girlként. No de minek és miért. Mert se a zene se a koreo nem olyan, amiért érdemes odafigyelni rá. Pláne, hogy a mai bw rohanó világban száz jobb van, szóval ennél több kell, annál is több. Sameera meg hiába rázza, rázhatná így karácsonyig, ő is el, belefáradna, hogy ez nem. Nem az a szint, amiről beszél majd az utókor. 

Erre szoktam azt mondani: kevés, mint jó zene a Prakash Jha filmben.

Yep. Fakt. De hozzáteszem nem oltári baj, az ő filmjeit se ezért szeretjük.

A mai utolsó poszterdarab Prakash Jha Naxalite mozgalomról szóló filmjéhez való. Nézzetek rá és mondjátok hogy nem ötletes. Hát nem, elég gyenge. Majd legközelebb talán, már jobb lesz. A fimről meg még ennél is kevesebbet lehet egyelőre kinyilatkoztatni. Elvileg a trailer holnapig befut, addig meg a tagline meséli el, hogy milyen kemény meló is ez a háború, mert

A war you cannot escape.  

Prakash Jha Chakravyuh mozijában az említett színészek egy item number erejéig, kedvéért felveszik tánccipőt és meg se állnak a parkettig. Némi túlzás ez, azért, azok után, hogy Abhay Deol az elején látva a koreográfus Ganesh Acharya megálmodott mozdulatait nagyon megdöbbent és inkább menekülőre vette a figurát. Miközben azt hajtogatta, ezt ő nem tudja így megcsinálni. A dal tetszett neki szó se róla, de a tánc, a tánc, a tánc az nem az ő világa. Ismerős.

Végül aztán a történet úgy folytatódott, hogy Prakash-Ganesh-Arjun közösen meggyőzték, ott a helye és képes rá. Erre belement, de azzal a feltétellel, hogy baromi sokat gyakorol rá előre, mert különben nem, és viszlát. A hírek szerint kemény 10 napig tanulta* a színész a lépéseket, mozdulatokat, miután már álmából felkeltve is el tudta volna danszolni az ágyán. Ekkor mondta azt, irány a parkett, le veled. Prakash megkönnyebbült, felsóhajtott a felvétel végeztével, és most már nyugodtan mesélheti azt, hogy mennyire vagány lesz majd. Előre félünk, ja. 

*Csak viszonyításképpen, ugyanennek a koreográfiának az elsajátítása Arjunnak két, egészen két napjába tellett. Poor Abhay.