Régmúlt

2012.szeptember
2012.augusztus
2012.július
2012.június
2012.május
2012.április
2012.március
2012.február
2012.január
2011.december
2011.november
2011.október
2011.szeptember

0 Tovább

Erről lesz szó

A blog alapköveit sikerült úgy valahogy letenni a már meglévő posztokkal, így aztán következhet az a nyú csápter, ami az ígérethez hűen, s a szerint is egy bemutató lesz bwról, annak történetéről - és majd sajátosságairól. A megismerésről, a megismertetésről lesz szó itt, arról, hogy miből lett a bwfilm, miért lett olyan amilyen és hogy kik határozták meg históriáját, alakulását akár emberi tényezőjét kiemelve vagy akár csak a technikai oldaláról megvizsgálva. Én sok esetben ezt, a filmtörténelmet tekintem  A forrásnak, ami csilliónyi kérdésre ad6 választ, közelebb hozza a múltat s ezáltal a jelent is, de egyben egy nagy mesének is megfelel - inkább reggeli, bollywood for breakfast, yikes ugye - az általa szeretett hősfigurákkal, aranykorral, három kicsivel, akik már akkor szembementek a fűszerezésnek, valamint jó időkkel, rossz időkkel az évtizedeiben. Azt mondom, a hálivúdi törtszkriptet el lehet felejteni, itt és most, a klisé smafu lesz a következő egy hét alatt, amikor is minden egyes napra jut majd egy szelet a szagából #indzsojság.

Még annyit hozzácsapnék, amit megkíván a haza, a nemzet, a kipáblikolásra váró történelem óra, hogy ez egész Indiának a filmtörténete lesz, nem bwnak, nem csak annak. Már most előre nem akarok tévhiteket megdönteni, seggbe rúgni, de jobb azt tisztába tenni a megértés végett is, hogy nem minden indiai film bw film, de minden bw film indiai film. Remélem érthető volt-am, nem akarok ezen lógni, ezt szájba rágni, úgyis lesz ebből még száz poszt, aminek ez lesz az alapja. És a mostaninak mi? Egy általam készített thesis, a Metropolis ezen kapcsolatos száma, A film története című hatalmas könyv, és egyéb neten, inkább filmes újságok kihelyezett cikkei, más egyéb figyelemfelkeltő írások. Persze próbálok majd valóságlefestő lenni, olyan based on true storys és a legegyszerűbben előadni, eladni a történetet, de mindent lefedni azért esélytelen lenne, p.s.: főbb pontokra hagyatkozom majd az írások során. Aztán még az imént említett forrásokra visszatérve, nem igazán tervezem azt, hogy dolgozatszerűen majd lábjegyzeteket készítek ideodaalá, inkább az utolsó rész után egy külön posztba kiemelem őket majd jól, legalább ennyit minimume helyesnek és illőnek ildomosnak érzek.

Mi van még? Ezt a történeti kitekintőt, összefoglalót Bollysaga névre kereszteltem, ezen fut majd főcímben zene nélkül, és ehhez jönnek hozzá az alok, az egyes periodok legjellemzőbb titulusok - kérdés, kijelentés, akár szám formájában. Aztán a sidebarban helyet fog kapni feltétlenül, hogy később is fellapozható legyen bárki, akárki, mindenki számára, valamint utalni is fogok rá, amikor és ahogy csak jól megtehetem. Nincs más hátra, stand by me

0 Tovább

Láttál már Bollywood filmet?

Ez a főkérdés igen, ami bár elég rosszul van megfogalmazva (talán bollywoodi, jobban áll) és nem is én tőlem származik, de legalább egy visszaigazolás lehet mindannak, amiről itt már a calacitran eddig 1 és 2 egész posztnyi megszületett, megszülethetett.  Meg aztán jól belegondolva, a blogcél is innen ered. Nem is maga a stat a mag a lélek, akkor még az nem jött velem szembe, sokkal inkább a számok, a végső eredmény, amik hasonlóan festettek fikciósan a fejbe vésve. Persze a valóság az mindig keményebb, példa erre az a háromszámjegyű és hosszú (a többiekhez képest) kék csík, amit ha lehetne, akkor itt helyben felszívnánk a tükörasztalon. De ez nem olyan, nem tűnik el csak úgy, hiába van meg függőség. Nincs elég a szippantásokból, és nem is akkorák, hogy ezt a problémát (szomorú helyzetet) orvosolni lehessen most rögtön. Mit mondjak erre? Jó sz*r a helyzet, de nem reménytelen. 

Tényleg fura ezt írni, de a számok önmagukért beszélnek. A válaszadók többsége, több mint a fele azt se tudja eszik vagy iszák azt a bollywoodot. Lövésük sincs, se pici se nagy. Komolyan az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, de miért? Kifejtem. Belegondolva, a kedves válaszadónak ha máshonnan nem, Hollywoodból, mint szóból azért még csak-csak lehetne valamiféle következtetése (nem kizárható az ellenkezője se), de legalább őszintesége kincs - még ha az semmit sem segít egy ilyen esetben. Nem akar becsapni, megtéveszteni, talán nem is találja viccesnek a kérdést, hanem bevallja, hogy fingja sincs róla. Ez persze bárhonnan is nézem, jellemzi a sötétséget, ami bwügyileg körülvesz minket, bennünk van. Viszont ez a szám még bizakodásra is adhat okot, az optimizmus legyen veled, hiszen semmi nem zárja ki, hogy az esetleges megismerést majd egyszer egy szerelembe zuhanás fogja követni, ugye. Na ebből az aspektusból nézve már nem is olyan vészes az erre a válaszlehetőségre leadott szavazatok száma.

Egy dolog nem tudni mi a fene az, a másik meg az érdeklődés teljes hiánya. A második legtöbbet lestrigulázott "nem is érdekel" magával hozza azt a menő passzivitást, kritikus szemléletmódot, ami velünk van él és virágzik ebben a világban.  Egyik bwdira se csekingeltünk be rá még soha de soha mison, lehet csak pár előzetes, képanyag erejéig futottunk belé, bele, de az alapján nem kérünk belőle, mint kisgyerek a spenótból. Gondolkozom rajta erősen és azt mondom ez a kategória se menthetetlen, ha minden kötél szakad. Hiszen elég egy, egy darab alkalom is arra, hogy megváltozzon az ember véleménye bwról. Persze itt se mindegy, hogy milyen filmmel kezd és milyen bwtudásvagyon, tőke birtokában van akkor, amikor erre a lépésre határozza el magát. De a stat szerint vannak, aki láttak filmet onnan, és nekik elmegy. Másoknak meg ha éppen nem is jött be, oké, viszont legalább kipróbálták, megadták az esélyt neki. Mégis jobb, mint az állandó kihúzás valami alól. Nem?

A mérleg másik oldalával, azokkal, akiket érdekelne vagy akiknek tetszett több is, tényleg hálásabb helyzet foglalkozni, nem is igényel bővebb kommentárt. Jóllehet a számuk kevéske, még ha összematekozom plusszal őket akkor is, viszont a jelen-ségük be happy. Egyrészt szeretik annyira, hogy egykettő után hármat is nézzenek belőle, másrészt mutatnak valami érdeklődést (akik nem láttak még) a varázsa iránt, a kül felé, hisznek benne, még ha az lehet nem elfogultságból ered, nem is teljes, csak gyermeki kíváncsiság, két iksz felett is. Egyszerűen sumasumasuma jó látni, hogy tökre itt vannak köztünk, még ha páran is. Ezek után már csak pár olyan dolog izgat a stattal kapcsolatosan, mint az életkorok vagy a nemek megoszlása a kitöltők között, mert ezekkel lehetne fullos a kiértékelés, az összkép és lehetne tovább boncolgatni így a fiatalok vs öregek, nők vs férfiak szálon, de nem most. Tippre egyébként az első kettőt (nő és fiatal) gondolom a többségnek csupán megérzés szintjén.

Amúgy a kérdést nem először teszik már fel, persze nem is utoljára (itt is lehet). 2008-ban volt pölö egy hasonló megmozdulás, ugyanitt ezen oldalon, akkor ott a 357 nem mellett 77 igen volt.  Tartózkodni meg ilyenek nem lehetett, a válaszlehetőség leszűkítette két emberre a világot, arra aki látott már, meg arra aki nem. Lehet, hogy ilyen egyszerű ez, nem több.   

0 Tovább

Az élet nem Bollywood

Egyelőre tényleg nem az, de még lehet. Pont a minap hoztam fel ezt twitteren, hogy van benne potenciál. Hiánycikknek is hiánycikk, én annak számítanám - hazánkban és világszerte, abból kifolyólag ugyanis, hogy lényegesen kevesebben nézik, mint a külföldi mozikat. Most oké, nem vagyok vak, tudom nem keresik annyian, mint a cukrot válságban, sőt, viszont látni a helyét a sokszor szűkös kínálatban, a mozitermekben vagy akár a polcokon. Elférne ez egy-egy hétre, lenni elfogult, a száz másik ámerikái tucat mellé. De nem. A helyzet az, hogy a súlya megkérdőjelezhető a mai napig, ami aztán egyenesen halálra ítéli minden fronton a többiekkel szemben. És(sel nem kezdünk, bla..) erről nem csak a belterjessége, a zártsága tehet, az a felelős, amivel oly sokáig jellemezték az indiai filmgyártást, hiszen mára már bárhol akárki, akárhol bárki tud bwfanatizmusának eleget tenni. Úgy vélem minden baj forrása tőlünk eredeztethető le, az esélymegnemadásról, hogy csak egyet emeljek ki azok közül, amik a folytatásban szerepelni fognak.

0 Tovább

Namaste

Akkor start, itt és most.

Talán már te is jártál úgy éppen anyáddal (?) valami mással, hogy tudtál róla, a létezéséről, netovább ismerted őt, pofáztál róla, vagy nem és mégis megtetted, aztán hirtelen a fékre léptél-léptettek, jött is a szembepuszi és kiderült, hogy az addig pont olyan közel volt hozzád, mint ide India. Na, telibetalált?

Bollywood valami ilyen. Vagy lehetne, mert még a fékezésig nem-is jutott el. Hogy miért? Zipp státuszba van, száj az tátva, rengeteg fals, fail, troll flame bécsikeringőzik a nevével, amik nagyrészt csöppet sem tartoznak hozzá és még renomégyilkosok is egyben. Most ezek után tényleg van kiút, há'de merre?

Nem nagyon látni, még bizonytalan, az is lesz sokáig. De a calacitra (ejtsd: csálcsitrá) csendtörő próbálkozása azért csak behúzhat egykét pofont kéziféket azoknál, akik eddig darkban tapogatóztak nagyon messze a fényt hozó kapcsolótól. Főcélnek oké ez is megtenné, bwszűzoltónak lenni, minél több új kisnagy halat befogni, azonban mégse.

0 Tovább

calacitra

blogavatar

bollywood for breakfast. yikes.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek