calacitra

Elvileg, és gyakorlatilag is már bemutatták hazájában a Yaariyant, de visszajelzésekről még semmit sem tudok, szóval így, ennek tudatában írom azt most, hogy ilyen és hasonló dalok, dalbetétek után a film még akár sikeres is lehet. A dalok tényleg meg vannak hozzá, pl. a Zor Lagaaake Haishaa is ha mesélni tudna. Nagyon nagyon és nagyon. Tpikusan olyan életrevaló, életigenlő, amiből több több és több kell. Lehet szeretni, lehet miatta szeretni, élvezni, simán csak légplébekelni. Amihez még a dabetét is hozzáad. Funfunfun. És nem állok is messze, ha azt mondom, hogy bearanyozta a napom, és most picit jobb is lett minden. 

Ahogy most Kiran Kamathnak, úgy bwnak is kijöhet a lépés. Vagy kijöhetne már, mert az igazi fiatalokkal teli igazi fiatalos mozidarabokat még mindig csak hírből ismerik ott. Meg mi is onnan.

Az meg tényleg nem játszik, hogy Aamir vagy Ranbir visszamegy dedóba, ledob 30 évet, és a padot koptatja. Persze annak is lehet viccvonzata, de a 6271. ilyen után már egy sincs.

Viszont a Yaariyan talán úttörő lehet ebben a kategóriában, és viszonylatban. A jó dalok már meg is vannak hozzá, és még egy tűrhető mesápot is sikerült kalibrálni mellé. Ergó Kiran Kamath összeszedte meg minden bátorságát, miután elküldtem, mert annyira leadta. Ez azonban ez patent lett. 

Ha többi mashup is hasonló lesz, vagy másfélszer ennyire jó, akkor 2014 a bw mashupok éve lesz. Kac. 

Ha már hó itt nem lesz, legalább van egy Arijit Singh, aki a Yaariyan egyik legcsudaklasszabb dalával, a Love Me Thoda Aur ral hozza el most azt, meg ünnepi hangulatot személyre szabottan. És tényleg. Egyszerűen letehetetlen ez a muzsika, ami azon ritka daldarabok közé tartozik, ami még teljes kiszerelésben szebben is jobban is hangzik, mint így röviden. Mert akkor se veszik el, lesz unalmas, erőltetett a valahány perc alatt. Szóval Pritam ezt jól kifőzte, nem mint a Dhoom dalokat. Persze hatásvadász, meg 1x1, és a refrén is annyira refrén, hogy annál refrénebb nem lehetne, de megtalál, és tapad, és Arijit Singh. És Arijit Singh. Ez csak vele medzsik.  

Tisztázzuk, ha valami a Yaariyan filmzenék nagykövete, akkor ez nem az. Ettől még szívesen veszem elő, mert nem húzza le a szám szélét, vagy a soundtrack egészét, annak élményét. Inkább csak beáll a sorba, teszi a dolgát, egyszerűen, szerethetően. Van amikor nem is kell ennél több, semmi cifra vagy tupír, hanem az arany középút. Hallgatom is, hallgatom is tovább. A film pedig akár még többre is veheti, mint az előtesen gondolnánk, gondoltuk volna.

Annyira, hogy a Dhoom 3 elbújhat mögé szégyenszemre. Nyilván mások az elvárások, a zenei rendezők, de hát a végeredmény ami számít, és abban bizony a Yaariyan messze felülmúlja az említett korongot.

De arról majd később. Hiszen most a Yaariyan soundtracke a fülpornó, ami már első fülre is megnyert magának. És úgy, hogy nincs tele chartbuster, világszaggató meg bw filmzenegyilkos évzenékkel, viszont mégis sokkal több van benne, mint amennyi zenei rendező dolgozott rajta. És nehezebb is találni egyet, a legjobbat közülük, mint a hazai futball válogatottnak egy szövetségi kapitányt.

Egyelőre gyengepontot nem is érzek rajta, mindegyik trekk életképes, és fülbarát. Van pizsi himnusz, bulis, pániszánis (YOYO bulizik pampam), tum hi ho 2.0., és még Pritam is közreműködik elég jó daldarabokkal, KK-vel, és Vishal Dadlanival egyetemben. Ja meg Arijit Singh is istenkirálycsászár, megint.

Szóval ha nem jött volna le, akkor elég sokszínű ez a soundtrack. Legutóbb az Aashiqui 2 volt ilyen, amit lehordtam nagyon, elsőre, de aztán megszerettem, a film miatt. Meg amúgy is rendben voltak többé-kevésbé, tehát mégis van második esély bw zenéknek is. Van persze.

Szumma menjetek neki. Megéri, megérdemli. Ennél jobb évkezdést, soundtrack szinten meg soha többet sokkal többet.