calacitra

Az utóbbi idők legértékelhetetlenebb filmzenéjét is tudni kell eladni. A Total Siyapaanal pedig értenek ehhez. Vagy közel állnak hozzá, a megoldáshoz. Egy biztos, Ali Zafar sokat köszönhet azért, hogy a szemünket ralbolja el a fülünk helyett most az Asha a továbbiakban. Ő egyébként nem tudta hovatette a zeneszakértelmét, nyilván elkapta a sajidwajid kórt, hogy ennyire nem megy neki, és nem alkotott semmi maradandót. De mondom, a cukiságrelét kiakasztó dalbetét promó a seggét megmenti, ja meg Yaami Gautam, aki annyira <3, hogy <3.  

Az jutott eszembe, miközbe néztem ezt a Total Siyapaa dalbetétet első körben , hogy annyira elkomolytalankodták, amivel aztán a vesztébe rohant sajnos. Pedig ez lehetett volna egy tényleg jó hangulatú, funfunfun végtermék is, benne volt ez, de akkor a gyeplőt is fogni kellett volna, a sarokra állni, és meghúzni a vonalat ott, ahol kell. Mert ennek így most végül teljesen rezsicsökkentős íze lett, ahol a a dal maga is csak egy sokadlagos támasztó pillére az össztucatképnek, nem több. Ali Zafar tehát ezt most a London Paris New York után picit nagyon benézte. Persze a folytatás még adott, a jobb folytatás természetesen. Mert egyáltalán nem veszi el a kedved, Yami Gautam pl haláli végig, egyszerűen egyszerű.  

Kit imádunk még Ali Zafarnal is jobban? Yaami Gautamot. És még náluk is jobban? A Total Siyappat. A filmet, amiben ők ketten fognak szerepelni, tökelőször. Engem már most megvettek. Pláne úgy, hogy a zenét szerzi Ali Zafar, aki legutoljára a Paris London New York filmzene felelőse volt, és már az is szuper volt. Egyedi, friss, meg hangulatos. Talán e miatt is várós annyira, még jobban Eshvar Nivas rendezése, amit az új év 31. napján már meg is csodálhat a közönség a mozikban. A sztoriról meg annyit, hogy ha nem érted, akkor is megérted. Nem lesz bw formabontó, csak a szokásos indiai-pakiszitáni lávsztori, ami soha se de nem egyszerű végig meg véghez vinni, a szülők beleegyezése nélkül. Ennek ellenére azért jó bw vígjátékokra szülség van, nekik is, nekünk is, meg mindenkinek. 

Poszternek poszter. De a lényeg ott van a kisbetűs részben elrejtve, mármint nincs, csak nem vagy nehezen látni, az az pedig, hogy a két hónap múlva érkező film zenéjét Ali Zafar szerezte. Aki miatt nem csak hallgatni, hanem nézni illdomos lesz a Total Siyapaat (mekkora cím), sőt Yami Gautamról nem is beszélve. Hamarosan már trailer is lesz hozzá, addig barátkozzunk meg a gondolattal, hogy jön, lesz egy ilyen film is, engem már megvettek - a fent említett okokból kifolyólag.  

A Bombay Velvetet forgatják. És erről még a sajtót is jól megtájékoztatják. Úgyis olyan gyakran jár oda bw mozit készíteni, ezért is beszélnek róla picit többet ilyen kisszabású rögtönzött event keretében. Ahol ott vannak a színészek, a rendező, a producer, mindenki aki számít, hogy elmondja, hogy mennyire jó itt, együtt, meg hasonlók.

A most következő videóban azt láthatjuk, hogy éppen a fő-főszínészek: Anushka és Ranbir lenyilatkozok pár szépet és jót és szépet meg jót. Nyilván a közhelyszótár minden egyes elemét kihasználják, de hát nincs ebben semmi rossz, ilyenkor ez megy. A film pedig majd jövőre fog, karácsonyra érkezik.

Bár ez nekem sántít, mert mintha Anushka másik filmjét, a Peekayt, is valamikor 2014 végén mutatnák be, heh. Szóval egyszerre két film, egymás után, az azért sok(k) lenne, nem. De hát ha szeret dupla vagy semmit játszani, tőlem oké, benne vagyok. Látatlanba nézném is őt és őt, foglalok is rá jegyet mindkettőre, ezen ne múljon most pontosan.