calacitra

Farhan Akhtart biztosan nem kellett két napon keresztül győzködni, hogy legyen olyan kedves, és énekeljen már egy dalt, vegye ki a részét a Shaddi Ke Side Effectsből nem mint színész, hanem mint playback énekes. Aki aztán a saját hangján is szólal meg a Yahaan Vahaannal. Pritam tehát elérte a célját, és nem is döntött rosszul, amikor erre ébredt, hogy ez így lesz. Mert Farhan már bizonyított nem is egyszer, akár a Rock On, akár a ZNMD során megmutatta az énekléshez is ért. Nyilván Mohitnak, Atifnak, Arijithnek, Vishalnak, Mithoonnak, meg a többieknek nem kell új állás után nézniük, de azért legalább színesedik a mezőny, a megszokott hangoktól eltérő versenyzők is harcba szállnak értünk, sok sikerrel. A most következő dalbetét, vagy inkább így készült őt igazolja, hogy tudja mit csinál. És fog is még hasonlót, meghiszem azt. 

Az ilyen daloknál mindig elképzelem, ahogy az indiai helyi discoban rázzák. Mikor hogy éppen. Mert ez is csak egy szép romantikus dalnak indul Pritamtól, de aztán mégis veretés lesz belőle. Aztán meg mégse. Aztán meg mégis. Ki érti ezt? Ettől még a Shaadi Ke Side Effects filmzenék elitharcosa. Igazi multifunkciós dal, tipikus bw-i, annak ellenére, hogy azért benne van nyugat keze. A koreo jó, a helyszín is, a dalbetét ötletes, lassításokkal fűszerezett, nem kell több. Hajtsatok utána.

Annyi mindent akartam ide írni, hogy yehyehyehyeh, meg hogy Ausztrália szerelmem lett, nem beszélve a vörös négykerekűről, de csak azt tudom mondani, hogy bárcsak én is ott lettem volna. Mert ha már a végeredmény is pompás lett, akkor képzelhetitek a hogyankészültje meg még imádnivalóbb. Régen volt, hogy ennyire táncolhatnékom támadt már egy ilyen láttán és után. Semmi rúpiárt se hagyjátok ki tényleg. Nagyon feel, nagyon good. 

Ne induljatok útnak, ha mégis, akkor igyatok sokat, inkább meleget, vigyetek zoknit, az autót felejtsétek el, máséba ne üljetek még véletlenül se. Egyszóval maradjatok otthon, a seggeteken, és kezdjetek el azon filózni, hogy vajon miért nem akarnak úgy istenigazából isteniesen működni ezek a Shaadi Ke Side Effects dalok Pritamtól, az ő tolmácsolásában. Ha heuréka megvan, osszátok, én még nem jöttem rá. Mert hogy a szemünk eddig minden esetben jobban el volt kényeztetve, mint a fülünk, az tény, ahogy az is, hogy Pritamnak egy dal is elég ahhoz, hogy megrázza magát, és a múltkori már tényleg inkább arra hasonlított. Míg ez a baromi hosszú című megint visszalépés kettővel vagy hárommal ahhoz képest. Remélem felveszi a ritmust, a tempót 2014-gyel, meg a kesztyűt többiekkel, hiszen eddig le vagyon maradva, pedig pont nem ezt vártuk. Ettől még Farhan és Vidya tökre szerethetőek. 

Tudom, most akkor lennék vérprofi, ha meg se szólalnék, ahogy Péter Árpád tette a közelmúltban, és tökigaza van, mert néha nem kell túlbeszélni, ragozni azt, amit mindenki lát. Ott azt, hogy hideg van, itt meg, hogy Pritam bemelegedett végre. És elkezdett úgy teljesíteni, ahogy Magyarország, és úgy két éve már igazán igazán. Tőle szokás és elvárható.

A nem lájtosra tervezett de végül lájtos punjabi partydal után a Shaadi Ke Side Effects filmzenéit beröcentette, mindjárt kettesbe kapcsolt, és reméljük meg se áll, ahogy a színészek se az utazgatásaikkal a betét alatt.

Verdikt. Jason Mraz nem hiszi el, mi igen, bw még nála is jobb alternatíva, aki még nála is komfortosabb, boldogsághormonokkal, yolokkal teli, életigenlőbb dalokat ad ki a kezéből. #teampritam Ez szép volt.

"I m sorry par tumse pyaar ho gaya"